A 2010. évi Budafest Nyári Operafesztiválon a közönség által már jól ismert Nádasdy Kálmán-féle rendezésben bemutatott Bohémélet előadáson Mimi szerepében ezúttal Rost Andrea világhírű művészünk lépett fel, aki először énekelte a szerepet a Magyar Állami Operaház színpadán. Alakítása messzemenően megfelelt a várakozásoknak. Hangja egyaránt gyönyörűen szólt a lírai és a drámai részekben is, játéka pedig az általam eddig látott Mimik többségéhez képest árnyaltabb volt. Az I. felvonásbeli bájos, kedves Mimi megjelenését - és ezúttal kissé talán visszafogott áriáját - követően a harmadik és negyedik felvonásban Rost Andrea igazi drámát és drámai nőalakot varázsolt a színpadra. (Ezt persze Puccini is így írta meg, de nem mindenki tudja Mimi érzelemvilágát ilyen hitelesen vissza is adni.) Nagyon várom, hogy láthassam már Rost Andreát Pillangókisasszonyként és Toscaként is...

Rost Andrea

(fotó: www.andrearost.com)

A Rodolfót megszemélyesítő spanyol tenoristáról, Alex Vicens-ről már írtunk az Operaportálon (ő volt az idei Miskolci Operafesztivál Nyitógálájának egyik szólistája). Akkor is, most is pozitív benyomást keltett. Persze más egy gálaest és más a Bohémélet főszerepe, és ez utóbbiban Vicens, bár jól énekelt, alakítása nem volt elsöprő erejű. Rendkívül biztos magasságai vannak, ami egy olasz operában nem elhanyagolható szempont, és Vicens ki is használta ezt az adottságát. Első felvonásbeli áriája magas C-je után a Mimivel való duett záró C hangját sem engedte át egyedül Rost Andreának (itt gyakran csak a szoprán énekli ezt a hangot), és a második felvonás Café Momus-jelenétben is csillogtatta magasságait. Hiányoltam viszont az énekéből a puhább, lírai hangokat és pianókat. Mindenesetre soha rosszabb Rodolfót.

Alex Vicens (fotó: www.alexvicens.com)

Musetta szerepében a kitűnő Váradi Zitát hallhattuk. Hangi szempontból magabiztos, színészileg pedig igen meggyőző produkciót láthattunk. Számomra ugyanakkor Váradi Zita elegánciája, előkelő megjelenése miatt ez a Musetta kissé különbözött a megszokottól, ami persze nem baj: ezúttal egy kevésbé bugyuta Musettát láthattunk...

Váradi Zita (fotó: Monoki Attila)

Marcellót a nemzetközi karrier küszöbén álló fiatal baritonistánk, Molnár Levente énekelte. Nem okozott csalódást - egy magabiztos, és meglepően érett alakítást láthattunk, erős színpadi jelenléttel, a harmadik felvonás Mimi-Marcello duettjében pedig méltó partnere volt Rost Andreának is. Hangilag is biztosan uralta a szólamot (bár az olasz szerepekben hozzám közelebb állnak a nagyobb vibratóval rendelkező hangok).

Molnár Levente (sajtófotó)

Colline szerepében Rácz Istvánt hallhattuk, és bár a szerep nem tartozik a nagy basszus szerepek közé, kiváló basszistánk előadása így is maradandó élményt nyújtott. Soha nem értettem igazán, miért olyan népszerű Colline rövid és egyszerű IV. felvonásbeli áriája („Kabátária"), Rácz István azonban bebizonyította, milyen sokat lehet ebből is kihozni; az ária utolsó taktusai alatt szinte megfagyott a levegő. (Az előadás végén pedig a függöny elé kijövő énekes külön megtapsolta a súgót is - ritka pillanat.)

A Schaunard-t éneklő Ambrus Ákos színészileg jól illeszkedett a többi fellépőhöz, hangilag azonban lényegesen elmaradt tőlük.

Az Alcindorót alakító Gárday Gábor és a Benoit szerepében fellépő Martin János egyaránt megfelelt a kisebb, buffo szerepek adta elvárásoknak.

Egyenletesen jó teljesítményt nyújtott a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara is Kesselyák Gergely vezényletével. (Kesselyák Gergely dirigálása számomra egyébként mindig élményszámba megy. Ezúttal közelről volt alkalmam figyelni; számos karmesterrel szemben ő a zenekar mellett az énekesekre is nagyon odafigyel, szinte végig együtt mondja velük a szöveget is...)

Kesselyák Gergely

(fotó: www.geregely.kesselyak.hu - Kelemen József)

Természetesen teltház, az előadás végén pedig vastaps volt. Egy nagyon jó produkciót láthattunk, szükség is van rá, hogy az operakedvelő közönség augusztusban is kapjon valamit.

2010. augusztus 8., Magyar Állami Operaház

Budafest XIX. Nyári Zenei Fesztivál

Giacomo Puccini:

Bohémélet
Opera 4 felvonásban, 3 részben, olasz nyelven

Történik 1830 körül, Párizsban

Szereposztás:

Mimi: Rost Andrea

Rodolfo, költő: Alex Vicens
Schaunard, zenész: Ambrus Ákos
Marcello, festő: Molnár Levente
Colline, filozófus: Rácz István
Musetta: Váradi Zita
Alcindoro: Gárday Gábor
Benoit, házulajdonos: Martin János
Parpignol: Kiss Péter

Nádasdy Kálmán rendezését színpadra állította Palcsó Sándor.

Közreműködik a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Vezényel: Kesselyák Gergely