A Magyar Opera Napja – az Erkel Színház ünnepélyes megnyitója
Erkel-Feszt – november 7-10.
November 7-ét először említi a hazai kulturális élet a Magyar Opera Napjaként. Az Erkel Színház e napon, névadója születésének évfordulóján tárja ki kapuit a közönség előtt teljes pompájában. A jövőben, a hazai operajátszás történetében három jelentős ünnepet: Erkel Ferenc születésének évfordulóját, az Erkel Színház újranyitásának napját és a Magyar Opera Napját jelöli a dátum.
Közép-Európa legnagyobb befogadóképességű, 2007 óta bezárt színházát az Erkel-Feszt nyitja. A négynapos ünnep november 7-én veszi kezdetét, a nyitónapon délutántól éjjelig várják a közönséget. Az Erkel Színház történetében először szabadtéri előadás is helyet kap a műsorfolyamban: a büfében és az aulában zajló zenés felolvasószínház, könyvbemutató, kiállítás megnyitó előtt a színház bal oldalán kialakított külső színpadon a Classic Club Singers élő koncertjére nemcsak a jegyvásárló közönséget várják – a program ingyenes. Az esti gálaműsor első felében Erkel operáinak legszebb áriái, majd további magyar operaszerzők műveinek részletei csendülnek fel a hazai operajátszás csillagainak tolmácsolásában, színpadra lép többek közt Bretz Gábor, Kálmándi Mihály és Szegedi Csaba. A gálaest Erkel Ferenc eredeti Himnuszával indul, Somogyváry Ákos, az Erkel Társaság elnökének vezényletével, majd még ugyanebben a műsorblokkban unikális műsorszámként Erkel ritkán játszott Magyar Cantate című műve csendül fel. Ugyancsak a 7-ei nyitóesten mutatják be M. Tóth Géza Az Operajátszás története című félórás filmjét, amelyet közel kétszáz közreműködő és filmkészítő hozott létre. A film az operatörténeti ismereteken túl bemutatja az Operaház mai arcait, zenekarát, kórusát, az épületet és azokat, akik működtetik, ide értve a tervezőművészeket és a műszakot, de ízelítőt ad abból is, milyen vendéglátás fogadja a közönséget, és milyen tradicionális protokoll jár a magas rangú díszvendégeknek. Végül, de nem utolsó sorban: bemutatkozik a megújult Erkel Színház, ahol operaénekesek, zenekari művészek és a közönség találkozik egymással. A klipek egy-egy huszonegyedik századi szituációt jelenítenek meg – flash mob, modellfotózás, diáktüntetés mellett egészen hétköznapi, színházi történések is láthatók –, miközben az operatörténet leghíresebb zenei részletei hangzanak fel.

Anger Ferenc rendező, Aczél András rendező, Ókovács Szilveszter főigazgató, Mozsár István műszaki igazgató és Solymosi Tamás balettigazgató a sajtótájékoztatón
A nagyszabású nyitó-rendezvénysorozat másnapján Ákos Karcolatok című koncertjével indul a könnyűzenei események sorozata, amelyek alkalmával az Erkel – befogadó színházként – a könnyedebb műfajok jeles képviselőinek adja át a színpadot. A zárónap, november 10., Árnyalatok című táncestje előtt, november 9-én különleges bemutatót tartanak, a kettős premieren Bretz Gábor egy estén énekli el A kékszakállú herceg vára és a Mario és a varázsló főszerepét. Mindkét művet Galambos Péter rendezi, aki, mint a díszlet megalkotója is egyben, a vizualitás segítségével is kapcsolatot teremt Vajda János és Bartók művei között. Az egyedi párosítás a hónapban még öt alkalommal látható a megújult Erkel Színház, a közösségi opera színpadán. Mindkét darab dirigense: Héja Domonkos.
November 7-ére teljesen megújul a 2007 óta bezárt színház, amelyet a Zoboki-Demeter Építésziroda (vezető tervezők: Silvester Csaba, Turi Zoltán és Zoboki Gábor) építészeti programja alapján a Laki Zrt. kivitelezett. A tervezők elve az volt, hogy a felújítás az operajátszás működési feltételeinek javítására koncentráljon. Az átalakítások jelentős része a színfalak mögött történt, megújultak és növekedtek a szólista és csoportos öltözők, a szociális terek. Nagyszabású technológiai korszerűsítés történt a színpad műszaki berendezésében. Az épület gépészeti (víz, csatorna, fűtés, szellőzés) rendszereinek számottevő része megújulhatott. A közönség egy új arculatú auditóriumba léphet be, melynek építése során az építészek arra törekedtek, hogy a rendkívül jó akusztikai adottságok ne változzanak. Lényeges komfortnövelő tényező lesz, hogy a nézőtér korszerű szellőzőrendszert kapott. A széksorok kényelmesebb kialakításával a nézőszám 1935-ről 1819-re csökkent, a színház azonban így is megtartotta a legtöbb nézőt befogadó hazai színházépület rangját.

László Boldizsár tenorista a sajtótájékoztatón
(mögötte Geiger Lajos bariton és Nánási Helga szoprán)
A nyitó eseménysorozat vendégei láthatják először a teljesen megújult közönségforgalmi épületrészeket, köztük az előcsarnok üvegfalakkal osztott tereit. A lezárt és fedett lépcsősort eredményező belsőépítészeti megoldással a fogadótér jelentősen megnövekedett, kétszer 60-60 négyzetméternyi területet foglalhat el az előadásokra érkező közönség – szűk előcsarnok helyett olyan közösségi teret élvezve, amely a társművészeteknek is helyet ad. Szintén az Erkel-Fesztre érkezők lesznek az elsők, akik megpillanthatják az aula harlekin-mintás mennyezetfestését – amely színeivel és mintázatával a régit és az újat, a tradíciót és a modernitást kapcsolja össze. A fiatal generációkat azonban nemcsak a sajátos atmoszféra szólítja meg – a megújulásba tevékenyen vonják be az egyetemi korosztályt: a homlokzat grafikai megoldására, festésére, színezésére hamarosan hallgatói ötletpályázatot ír ki az Opera.
2013. november 7.: újranyit az Erkel Színház – a közösségi opera.
ERKEL-FESZT
November 7.
16 óra Kiss József: La Grange – bemutató, zenés felolvasószínház
18 óra Szabadtéri koncert – A Classic Club Singers előadása
18.15 A Népoperától az Erkel Színházig - kiállítás megnyitó és könyvbemutató az aulában
19 óra A Magyar Opera Napja: gálaest magyar operákból, előtte filmbemutató: A magyar operajátszás története
November 8.
20 óra Ákos: Karcolatok koncert
November 9.
19 óra Mario és a varázsló / A kékszakálló herceg vára – Kettős premier; Rendező: Galambos Péter, karmester: Héja Domonkos
November 10.
19. Árnyalatok táncest; Budai László tangóművész, Cakó Ferenc homokanimáció-művész, Honvéd Együttes, Magyar Táncművészeti Főiskola – néptánc tagozat
fotó: Magyar Állami Operaház




