Wagner: Parsifal című operája a Magyar Állami Operaházban. Kritika.

 

Színháztörténeti szempontból Mikó András 1983-as színpadraállítása már a premier évében is anakronisztikusnak számított, ezt azonban felülírta Ferencsik János zseniális vezénylése és a szólisták, többek között az idén is fellépő Molnár András és Polgár László alakítása. Koncepciójában Mikó András az ötvenes évek Wieland Wagner által kialakított formanyelvét próbálta hazai színpadra adaptálni és a hagyományos magyar operajátszás stílusjegyeivel összeegyeztetni. Pedig Európában akkor már korszerűsítette a rendezői színház a Wagner-előadások gyakorlatát is: a mérföldkövet 1976-ban „az évszázad Ringje", Patrice Chéreau bayreuthi rendezése jelentette. A budapesti színrevitel az elmúlt több mint két és fél évtized alatt még inkább veszített erejéből, Forray Gábor díszletei és Makai Péter ős-Bayreuthot idéző jelmezei sem ajándékozták meg a közönséget különösebb vizuális élménnyel.

 

 

 

A zenei megvalósítás azonban a rendezés ellenére is képes volt ünneppé avatni az estet és életre kelteni a partitúra hangjegyeit. A wagneri életmű avatott ismerője, Kovács János a lehető legjobbat hozta ki a zenekarból. Egységes, tömör hangzásvilág valósult meg, a zene gondolati-dramaturgiai íve maradéktalanul kibontakozott. Mindvégig sikerült fenntartani a mű drámai erejét és feszültségét, még az I. és a III. felvonás „cselekménytelen", szemlélődő részeiben is. A tempók kissé gyorsak voltak, de ez nem ment az elmélyültség, a hömpölygő végtelen dallamok átláthatósága rovására.

 

"Molnár András világszínvonalú alakítást nyújtott..." A címszerepben a pályafutásának 31. évében járó Molnár András a nemzetközi mezőny sztárjaival összehasonlítva is világszínvonalú alakítást nyújtott. Különleges színű, nagy vivőerejű hangja minden regiszterben töretlen frissességgel szól és a mai Wagner-tenorok között szinte egyedülálló a hajlékony, legato-éneklésen alapuló bel canto technikája is. Szerepformálása rendelkezik azzal az elmélyült művészi- és élettapasztalattal, bölcsességgel, amellyel a főhős II. felvonásbeli öntudatra ébredésével kezdődő lelki fejlődését hitelesen végigvezeti.

 

 

Az előadás énekesi csúcspontja a II. felvonást lezáró hatalmas zenei egység, Kundry és Parsifal nagyjelenete volt. Molnár András mellett a nemzetközi színpadok szívesen látott vendégét, Németh Juditot láthattuk, aki hangilag és színészileg immár egybeforrott híres szerepével. Nemhiába dolgozik a kiváló művésznő korunk legkiválóbb karmestereinek és rendezőinek irányítása alatt; a tavalyi évadban többek között Lorin Maazel vezényletével és Werner Herzog rendezésében énekelt a valenciai Parsifal-előadássorozatban. Az énekesnő mindent tud a Wagner-éneklésről, jellegzetes, inkább szopránba hajló mezzoszopránján szépen formálta meg a dallamíveket. Színészileg minden részletében kidolgozott alakításában Kundry összetett női személyiségének neurotikus, érzéki és istenkereső aspektusát egyaránt kibontotta.

 

 

Perencz Béla hatalmas drámai baritonja lehengerlő erővel érvényesült Amfortas szerepében. A művész átélt, őszinte alakításban mutatta be a Grál-király szenvedését és lelki vívódását. Az általa képviselt, német teátrumokban elsajátított énekes színjátszás és a régi rendezés éles kontrasztja az ő esetében volt a legszembetűnőbb, ugyanis éppen azokban a jelenetekben énekelt, amelyekben nélkülözhetetlen lett volna a gondolati tartalmat megjelenítő vizuális élmény.

 

Klingsort hazai operakultúránk jeles basszbaritonja, a 72 éves (!) Berczelly István alakította (az idei évadban még olyan szerepekben lép fel, mint Pizarro, Petúr, Hermann őrgróf és Pogner). Teljes hangi intaktsággal énekelt: hangjának természetes ereje és drámaisága a II. felvonásbeli nagyjelenetét felejthetetlenné tette. A sötétség erőinek szolgálatában álló varázsló torzult személyiségét, gonoszságát is meggyőző erővel jelenítette meg.

 

 

Gurnemanz szerepére Polgár Lászlót vártuk, aki sajnálatos módon betegsége miatt kénytelen volt a fellépését lemondani. Az április 2-i, nagypénteki előadáson is csak az I. felvonásban énekelt, a III. felvonásban az I. felvonás Titurele, a most is fellépő Valter Ferenc helyettesítette. Igazságtalanság lenne a két művész összehasonlítása: Valter Ferenc az idei évadban rövid epizódszerepeket kapott (a Nabucco Baál főpapját, a Tannhäuser Reinmar-át, Angelottit, V. Károlyt, a Vérnász Apáját és a Mesterdalnokok Éjjeli őrét), de becsülettel énekelte végig Gurnemanz szólamát. A basszista egyébként a szláv énekesekhez hasonlítható, szép hangmatériával rendelkezik, de technikájának (elsősorban a legato területén) kell még fejlődnie. Kezdeti bizonytalansága mindkét felvonás közepére feloldódott, ekkor meggyőződhettünk, hogy valóban ígéretes tehetség, akire érdemes odafigyelni.

 

 

Az I. felvonás végének altszólóját Ulbrich Andrea tolmácsolásában hallottuk. A csodálatos, bársonyos zengésű hangmatériával rendelkező mezzoszoprán gyakran énekel a világ vezető operaházaiban. (Leghíresebb szerepe a Trubadúr Azucenája, amit augusztusban a Veronai Arénában  is fog énekelni.) A Parsifal I. felvonását már önmagában véve Ulbrich Andrea szólója miatt is érdemes lett volna megnézni.

 

A Titurelt éneklő Cserhalmi Ferenc hangerejével és kiegyenlítetten szóló basszusával hívta fel magára a figyelmet.

 

 

Az apródok, Murár Györgyi, Gémes Katalin, Derecskei Zsolt és Megyesi Zoltán, ill. a viráglányok, Váradi Zita, Markovics Erika, Simon Krisztina, Rácz Rita, Herczenik Anna és Várhelyi Éva is szépen megállták a helyüket.

 

A zenedrámában Wagner központi szerepet szánt a kórusnak, ez a jelen előadásban sajnos nem valósult meg maradéktalanul. Az Operaház énekkara intenzitás és egységes hangzáskép tekintetében egyaránt halványabb teljesítményt nyújtott.

 

 

 

Wagner:
Parsifal
Zenés ünnepi játék három felvonásban

 

Szövegíró: Richard Wagner
Magyar nyelvű feliratok: Oberfrank Géza
Rendező: Mikó András
Díszlettervező: Forray Gábor
Jelmeztervező: Makai Péter
Koreográfus: Seregi László
Karigazgató: Szabó Sipos Máté
Karmester: Kovács János

Szereplők:

Amfortas - Perencz Béla
Titurel - Cserhalmi Ferenc
Gurnemanz - Valter Ferenc
Parsifal - Molnár András
Klingsor - Berczelly István
Kundry - Németh Judit
I. grál-lovag - Kiss Péter
II. grál-lovag - Ambrus Ákos
I. apród - Murár Györgyi
II. apród - Gémes Katalin
III. apród - Derecskei Zsolt
IV. apród - Megyesi Zoltán
I./1. viráglány - Váradi Zita
I./2. viráglány - Markovics Erika
I./3. viráglány - Simon Krisztina
II./1. viráglány - Rácz Rita
II./2. viráglány - Herczenik Anna
II./3. viráglány - Várhelyi Éva
Egy hang - Ulbrich Andrea