ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main programajanlo

"Csodálatos mélysége van..."

"Csodálatos mélysége van..."

Interjú Dirk Schattner-rel, a Kékszakállú herceg vára társrendezőjével a darabról és a rendezésről.

Hogyan került Magyarországra, a Miskolci Operafesztiválra az Ön Kékszakállú herceg vára rendezése?

 

Eredetileg Michael Schulz rendezte ezt az előadást két évvel ezelőtt és nagyon örültünk annak, hogy a Fesztivál úgy döntött, újra színpadra állítja. Michael Schulz jelenleg Weimarban próbál, így engem kért fel fél évvel ezelőtt, hogy jöjjek el Miskolcra. Évekig dolgoztam Schulz asszisztenseként, így jól ismerem a stílusát és a munkamódszerét - ezért tűnt neki jó ötletnek, hogy most én dolgozzak az előadáson.

 

Milyen viszonya alakult ki a Bartók művel?

 

 

Nagyon szeretem és úgy gondolom, ez az egyik legjelentősebb darabja a huszadik századi operairodalomnak. "Mély pszichológiai kérdéseket vet fel ..." Csodálatos mélysége van és nagyon őszintén szól a két ember közti kapcsolatról és a szerelemről - mindezt egy meseszerű álarcba bújtatva. Mély pszichológiai kérdéseket vet fel, ugyanakkor nagyon egyértelműen mutatja be ezeket, hogy mindenki számára érthető legyen. Azt mondtam az énekeseknek, hogy az opera minden egyes perce kapcsán meséljenek történeteket a saját életükből, hogy ezzel is valós helyzeteket teremtsünk a színpadon. Bartók nagyon jó ismerője az emberi érzelmeknek, nagyon szeretem!

 

Hogyan dolgozott a zenével?

 

Természetesen számtalanszor meghallgattam, de már korábban is dolgoztam vele. Az volt a célom, hogy próbáljuk meg a színpadi történéseket minél közelebb hozni a zenéhez: így amikor történik valami a zenében, ezt a cselekmény is követi a színpadon. Amikor egy új harmóniát hallunk, az nem önmagáért szól, hanem azért, mert a színpadon történik valami az emberekkel.

 

 

fotó: Operaportál

 

Mi inspirálja a legjobban ebben a Bartók műben?

 

 

Tulajdonképpen a mű alapvető kérdése, ami azt vázolja fel, hogy amikor két ember között kialakul egy kapcsolat, akkor mindig előkerül a múltjuk, vannak korábbi saját történeteik. És amikor elkezdünk valakit szeretni, természetes, hogy megpróbáljuk megtudni, mi történt ezzel az emberrel, mielőtt részt vettünk volna az életében. Ha meg túl mélyre ásunk a múltban, könnyen elronthatunk mindent. Úgy gondolom, hogy ez mindannyiunkkal nagyon gyakran megtörténik. A zene valódi színházi zene, jelentéseiben nagyon tiszta és egyértelmű, ezért könnyen összehangolható a színpadi cselekménnyel. A színpadi cselekvések, a zene és az érzelmek mindig ugyanabban a ritmusban haladnak.

 

Milyen volt együttdolgozni a magyar énekesekkel?

 

Nagyon inspiráló hatással volt rám - nagyon jól ismerik a darabot, talán nálam is jobban, mert tökéletesen értik, hogy mit énekelnek, hiszen az anyanyelvükön van. Sokat tanultam tőlük és nagyon örültem neki, hogy közösen fedeztük fel a darab iránti szeretetünket, ami fokozottan hozzájárult a sikeres munkánkhoz. Hálás vagyok, hogy megadták a lehetőséget, hogy velük dolgozzak ezen a művön.


Orosz Márta

 

 

Kapcsolódó oldalak ezen a honlapon:

 

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára (fotók az előadásról)