Az idei Miskolci Nemzetközi Operafesztivál tematikája: Bartók + Szlávok. Az Ön Jessye Normannel és Pierre Boulezzel együtt készített Kékszakállú felvétele világhírű, Grammy-díjas felvétel. A szláv zenével milyen a viszonya?
Nagyon jó, különösen az orosz nyelvvel, mert nagyon szeretem, és nagyon szeretek oroszul énekelni. A szláv nyelv gutturalitása - hogy a hangot szokatlanul hátul kell képezni - kedvez a bariton és basszus hangoknak. A tenoroknak nem igazán, a női hangoknak pedig kifejezetten megnehezíti a dolgát. Érdekes módon az Anyegin Gremin hercegén kívül még soha nem énekeltem operában orosz nyelven.
Hogyhogy?
Így alakult. Sok áriát énekeltem, de az Anyeginen kívül más orosz operában még nem, pedig egyik szerepálmom Borisz Godunov lenne, nagyon szeretném elénekelni.
Milyenek ezek a szláv basszus szerepek? Miben mások, mint mondjuk Bartók vagy Mozart szereplői? Más technikával kell énekelni?
Nem kell más technikával énekelni, nem ebben rejlik a nehézségük. "A szláv lélek mély, sebezhető, egyszerű..." A szláv lélek más, mint az európai. Ezt a szláv lelket nagyon nehéz visszaadni. Nem interpretálni, visszaadni nehéz. A szláv lélek nagyon mély, nagyon sebezhető, nagyon egyszerű, és ezért olyan nehéz. Az egyszerűség a legnehezebb.
fotó: Operaportál
Eyssen Irén, Kutrucz Éva, Pauk Anna, Révhegyi Olga, Sipos Jenő és Hans Hotter mellett mestere volt Jevgenyij Nyesztyerenko, a világhírű orosz basszista is. Mit tanult tőle?
Mindent. Ő volt az első basszus tanárom. Előtte női tanáraim voltak, illetve Dr. Sipos Jenő, aki maga tenor volt. Nyesztyerenko az első olyan tanár volt az életemben, akivel zongoraközelbe kerültem: mutatott, magyarázott, és én utánoztam. Ezt a ciklust, Muszorgszkij A halál dalai és táncai című művét vele vettem át Moszkvában. Ez igen rég volt: 1979-80 fordulóján jártam kint nála.
Mi a nagy szláv basszusok titka? Mi teszi őket ilyen hatalmassá?
Az egyik titok a nyelv, amit már említettem. A másik, hogy Oroszországban, az orosz operaéletben nem német, hanem olasz befolyás volt, ők az olasz iskolát követték, míg Magyarországon a német befolyás miatt német technikát tanítottak. Talán ezért ilyen jók az orosz énekesek.
Bátor Tamás egy, az idei fesztivált megelőzően vele készített interjúnkban azt mondta: "Polgár László számára is debütálást jelent a Miskolci Operafesztiválon való idei fellépése." Miért? Mitől különleges ez a mai este?
Ez az este azért érdekes számomra, mert eddig csak mint Kékszakállú szerepeltem Miskolcon, egyszer koncertszerűen, egyszer pedig Alföldi Róbert rendezésében, ami egyébként szerintem szenzációs volt, de a folytatás - bizonyos okok miatt - sajnos elmaradt. Ezt a ma esti Muszorgszkij-dalciklust először 1976-ban énekeltem - érdekes módon akkor is zenekarral - a Rádió dalversenyének döntőjében. Aztán hosszú szünet következett, majd körülbelül négy vagy öt évvel ezelőtt énekeltem ismét zenekarral, Heinrich Schiff vezényletével, Németország és Svájc nagyvárosaiban.
Miért fontosak az ilyen dalestek? Miben más egy ilyen esten föllépni, mint egy egész estés operában játszani?
Számomra minden fellépés fontos, bármi legyen is az. A dalestek nehézsége az, hogy nincs egy maszk, ami mögé elbújhatok, nincsen jelmez, nincsen partner, szinte meztelen vagyok a színpadon. Így kell pár perc alatt egy egész drámát eljátszanom. Ez a daléneklés nehézsége, ugyanakkor ez a könnyebbsége is, mert nem kell máshoz alkalmazkodnom, csak a karmesterhez és önmagamhoz.
Milyen gyakran énekel dalokat?
Sajnos nem olyan gyakran, mint szeretnék. Most szerencsére lesz alkalmam: visszamegyek Zürichbe, 22-én lesz egy Fidelio, és 30-án lesz egy dalestem az Operaházban.
fotó: Operaportál
Nem volt szó arról, hogy az idei Miskolci Operafesztiválon operaelőadáson lépjen föl?
Nem, most nem is tudtam volna, nem fért volna bele az időmbe. Az az igazság, hogy rohanva jöttem Zwickauból, a Schumann-versenyről. Számomra azért volt érdekes, mert ez volt az első nemzetközi énekverseny, amelynek zsűrijében részt vettem. Érdekes volt azért is, mert annak idején, 1974-ben, mint versenyző, megnyertem ezt a versenyt. Nagyon érdekes volt, hogy harmincnégy év után a másik oldalon állhatok. Ha választanom kellene, nem is tudnám megmondani, melyik nehezebb: részt venni egy versenyen vagy zsűrizni, de azt kell mondanom, "bejöttek", akiket javasoltam.
Fischer Ádám az Operaház 2008-2009-es évadjáról szóló sajtótájékoztatón azt nyilatkozta: "ugyanolyan természetességgel szeretnénk a magyar világsztárokat az Operaház színpadán látni, mintha most is a társulat tagjai volnának." Fölmerült, hogy Önt is "visszavárják". Mik a tervek?
Én nem önként távoztam a budapesti Operaházból, de nagy-nagy öröm, hogy az új vezetőség gondol és számít rám, mert nekem szívem csücske és szívügyem a magyar közönség. "...szívügyem a magyar közönség." Érzem a megkülönböztető szeretetet, amellyel körülvesznek, és amely a világon sehol máshol nincs. Nagy boldogság, hogy három Parsifalra hívtak meg, ahol kedvenc szerepemet, Gurnemanzot énekelhetem. A Kékszakállú herceg várának is lesz két koncertszerű előadása. Nagy öröm az is, hogy úgy tűnik, a Richard Wagner Társasággal is sikerült megállapodnunk, és fölléphetek náluk. Ezek a konkrét tervek, de még sok minden közbejöhet.
Hallhatjuk, láthatjuk jövőre Miskolcon?
Nagyon szeretek Miskolcra járni: szeretem a várost, a fesztivál pedig igen magas színvonalú. Nagyon szurkolok, hogy életben maradjon. Bátor Tamás volt olyan kedves, hogy jövőre is meghívott, és boldogan jövök. Legalábbis kilencvenkilenc százalék, hogy fellépek. Schubert Winterreise dalciklusát fogom énekelni, és, ha minden igaz, a lányom fog kísérni.
Ferencz Zsófi
A koncerten (fotó: Vajda János)
Június 18. 18 óra, Művészetek Háza, Miskolc
A MISKOLCI SZIMFONIKUS
ZENEKAR ZENEKARI ESTJE
Műsoron: Muszorgszkij, Smetana és
Sosztakovics művei
Sosztakovics: Ünnepi nyitány
Sosztakovics: II. csellóverseny
Muszorgszkij: A halál dalai és táncai (Kerekes István
hangszerelésében)
Smetana: Moldva
Közreműködik:
Polgár László (ének)
Suren Bagratuni (cselló)
Vezényel: Kovács László
Kapcsolódó oldalak ezen a honlapon:
Polgár László (életrajz)
