Május 22-én nyílt meg és az évad végéig látható az Orosz Júlia, Osváth Júlia és Márk Tivadar operaházi művészek születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás az Operaház Vörös Szalonjában. 

(fotó: Magyar Állami Operaház)

MÁRK TIVADAR
1908-2003

"Nekem a kifejező és karakteres jelmez a célom" - vallotta a 100 évvel ezelőtt, 1908. május 11-én, Budapesten született Márk Tivadar, akinek munkássága elválaszthatatlan az Operaház elmúlt 75 évének történetétől. Operalátogatók generációi nőttek fel úgy, hogy meghatározó élmény volt számukra az Operaház tervezőművészei - Oláh Gusztáv, Fülöp Zoltán, Márk Tivadar - által közvetített, kiemelkedően magas színvonalú színpadi látvány.

Márk Tivadar 1932-ben szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskola textil szakán. 1934-ben került gyakornokként az Operaház jelmeztárába, ahol hamarosan Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán asszisztense, jelmezterveik kidolgozója, majd a jelmeztár vezetője lett. Első önálló munkája Muszorgszkij Hovanscsina című operája jelmezeinek megtervezése volt 1936-ban. 1938-tól kinevezett jelmeztervező, s hamarosan rá hárul a bemutatott darabok többségének ruhatervezése, 1945-ig a jelmeztár vezetője, 1958-tól az Operaház vezető jelmeztervezője. Első, és egyben utolsó munkahelyén, az Operaházban, 1981-es nyugdíjba vonulása után is sokáig aktívan működött. A Zeneművészeti Főiskola opera tanszakán 1957-től megszakításokkal 1984-ig tanított.

Márk Tivadar (fotó: Magyar Állami Operaház)

Számos prózai színháznak és szabadtéri színpadnak dolgozott rendszeresen és húsz magyar film (köztük a Ludas Matyi, a Déryné, a Gábor diák, a Háry János, a Katonazene) jelmezeit tervezte.

Sok alkalommal dolgozott külföldön is, többek között Bécs, Róma, Melbourne, Kolozsvár, Köln, Düsseldorf, Chile operaházaiban. Munkásságát érdemes és kiváló művész címmel valamint Kossuth-díjjal tüntették ki, az Operaház örökös tagja és mesterművésze.

Kiemelkedő tervezéseinek még felsorolására sincs mód, ő maga a magyar szerzők (elsősorban Erkel és Bartók), valamint Verdi és az olasz komponisták műveit érezte különösen közel magához, s kedves területe volt a balett is.

Márk Tivadar gazdag életművéből ez alkalommal azokból a tervezésekből válogattak, melyek a két ragyogó énekesnő, Orosz Júlia és Osváth Júlia számára készültek.

OSVÁTH JÚLIA
1908-1994

A 100 évvel ezelőtt született Osváth Júlia az 1930-as években induló nagy operaházi énekes generáció egyik legragyogóbb csillaga, a talán legnagyobb magyar Mozart-énekesnő. Már pályája kezdetén, 1937-ben fellépett Salzburgban, ahol a Toscanini vezényelte Varázsfuvolában az Éj királynője szerepét énekelte, itthon pedig évtizedeken keresztül alakította a Mozart-operák női főszerepeit. Gazdag repertoárján Verdi és Wagner művei éppúgy szerepeltek, mint Erkel, Gluck, Csajkovszkij vagy Richard Strauss operái. Nemcsak a hangja volt varázslatos: az itt látható fényképek tanúsága szerint is sugárzóan szép, elegáns, fejedelmi tartású, ideális színpadi jelenség volt.

Énekesi pályáját a Palestrina kórus, majd a Mátyás templom kórusának szólistájaként kezdte. 1933-ban a Zeneakadémián egy tanév alatt három évfolyamot végzett el, majd magánúton tanult tovább Budanovits Mária és Palotai Árpád növendékeként. Az Operaház 1935-ben szerződtette, Gara Mária szerepében debütált a Hunyadi Lászlóban. Rövid idő alatt főszerepek sorát elénekelve az együttes nélkülözhetetlen tagja, egészen az 1960-as évekig egyik legkeresettebb szólistája lett.

Osváth Júlia (fotó: Magyar Állami Operaház)

Osváth Júlia pályájának legemlékezetesebb alakításai A varázsfuvola mindkét női főszerepe, a Szöktetés a szerájból Constanzája, a Cosi fan tutte Fiordiligije, a Grófné a Figaro házasságában, Donna Anna a Don Juanban, a Bohémélet Musette-je, A nürnbergi mesterdalnokok Évája, a Bánk bán Melindája, az Anyegin Tatjánája, a Traviata Violettája, Erzsébet a Don Carlosban, s a szerep, ami valósággal összenőtt alakjával: A rózsalovag Tábornagynéja.

Számos alkalommal szerepelt sikeresen külföldön, többek között Bécsben, Bukarestben, Moszkvában és Leningrádban. Az Operaház örökös tagja, munkásságát 1949-ben Kossuth-díjjal, a következő években pedig érdemes és kiváló művész kitüntetéssel ismerték el.
A kiállítás anyagát Osváth Júlia legnagyobb szerepeinek fotóiból és Márk Tivadar a művésznő számára készített jelmezterveiből válogatták.

OROSZ JÚLIA
1908-1997

A legsokoldalúbb magyar énekesnő, hosszú pályafutása során csaknem nyolcvan szerepet énekelt el. Szerepeinek nemcsak száma, hanem széles palettája is lenyűgöző: az Operaházban "gumitorkúnak" becézett, kiváló adottságokkal rendelkező Orosz Júlia mindent el tudott énekelni a szubrett-szerepektől a lírai Puccini- és Verdi-hősnőkig, Norinától Toscáig, úgy, hogy hangja idősebb korában sem veszített szinte semmit erejéből, színéből. A Tosca címszerepét 1966-ban, 58 évesen énekelte először!

Orosz Júlia a Zeneakadémia elvégzése után a Városi Színházban, a Bajazzók Nedda szerepében lépett fel először. Az Operaház 1930-ban szerződtette, itt Blondeként debütált a Szöktetés a szerájból című operában, s már első évadában 14 kisebb-nagyobb szerepet bíztak rá. A ragyogóan induló, sokszínű pálya innentől töretlenül ível felfelé. A színház másik vezető szopránjával, a vele egyidős Osváth Júliával gyakran lép együtt színpadra, főként Mozart operáiban, de többek között a Bohéméletben, A denevérben és a Hoffmann meséiben is. Több szerepet (pl. Violetta, a Mesterdalnokok Évája, Gara Mária, Desdemona, Elza) mindketten elénekeltek.

Orosz Júlia (fotó: Magyar Állami Operaház)

Orosz Júlia elsősorban Mozart és Puccini hősnőinek megformálásában jeleskedett, emlékezetes alakításai Zerlina a Don Juanban, a Pillangókisasszony címszerepe, Liu a Turandotban, az említetteken kívül a Faust Margitja, a Márta címszerepe, a Pikk dáma Lizája, Adél A denevérben, A cigánybáró Szaffija.

Európa számos jelentős operaházában vendégszerepelt, 1940 januárjában az Operaház milánói vendégjátékán a Scalában aratott sikert A láng Monicájaként. Az Operaház örökös tagja, érdemes és kiváló művész, 1956-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

A kiállításban Orosz Júlia művészetének sokoldalúságát igyekeztek bemutatni a klasszikus operett-szerepektől, vígoperai alakításoktól a tragikus hősnőkig, szerepfotói és Márk Tivadar remek, karakteres jelmeztervei segítségével.

(fotó: Magyar Állami Operaház)

(Forrás: Magyar Állami Operaház)