Május 28-án sajtótájékoztatót tartott a Művészetek Palotája a Magyar Rádióval közösen létrehozott produkciójáról, a Budapesti Wagner-napokról. A június 7. és 22. között zajló eseménysorozat középpontjában a Nibelung gyűrűje négy egymást követő esti előadása áll.

Az egyedülálló kezdeményezéssel kapcsolatos információkat Kiss Imre vezérigazgató (Művészetek Palotája), Fischer Ádám mb. karmester (MR Szimfonikusok), a Budapesti Wagner-napok művészeti vezetője és dirigense, Cseh Gabriella ügyvezető igazgató (Magyar Rádió), Csonka András vezérigazgató-helyettes (Művészetek Palotája), Hartmut Schörghofer rendező, Christian Martin Fuchs dramaturg, és Zsoldos Dávid, a Wagner-almanach szerkesztője osztotta meg az újságírókkal.

Az évente mintegy 800 különböző műfajú produkciónak helyet adó Művészetek Palotája számára létének és eddigi működésének csúcspontját jelenti a teljes Ring bemutatása, ami azonban nem jöhetett volna létre a Magyar Rádióval való együttműködés nélkül - nyilatkozta Kiss Imre vezérigazgató. Fischer Ádám művészeti vezető is karmesteri pályafutásának zenitjeként értékeli a Tetralógia négy egymás utáni estén megszólaló fejezeteit, amire - jóllehet Wagner eredetileg ebben a formában képzelte A nibelung gyűrűjének színrevitelét -, a világ egyetlen Wagner-fesztiválja sem vállalkozik. E "vállalhatatlan vállalkozás" megvalósítása avatta szerinte végleg zenei nagyhatalommá Magyarországot.

Cseh Gabriella mintegy mesterkurzusként értékelte az MR Zenei Együtteseknek a Wagner-darabokban való, Fischer Ádám által irányított közreműködését. Elmondta, hogy nemcsak az MR3 Bartók Rádió közvetíti élőben a négyrészes zenedrámát, de az európai közszolgálati rádiókkal kötött szerződés értelmében más országok rádióállomásai is. Az érdeklődés óriási, jelenlegi számítások szerint nyolc-tízmillió hallgatója lesz a négy estének.

Csonka András a Wagner-napok nemzetközi jellegét és a Müpa tevékenységében elfoglalt kulcsfontosságú helyét hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet az előadásokkal egy időben látható gyermekrajz-kiállításra, valamint a Ring 1889-es és 1892-es budapesti bemutatójáról készülő kiállításra, amelyhez a korabeli fotókat, dokumentumokat, rajzokat a Magyar Állami Operaház archívuma biztosítja.

Tekintettel arra, hogy sokan nem kaptak már jegyet az idei Nibelung-előadásokra, már május 28-tól válthatók jegyek és bérletek a 2009-es Wagner-fesztiválra, amikor kétszer is elhangzik A nibelung gyűrűje (június 11., 12., 13. és 14-én, valamint 18., 19., 20. és 21-én). Felújítják a Müpa első félig szcenírozott Wagner-operáját, a 2006-ban bemutatott Parsifalt is (június 26-án és 28-án).

Hartmut Schörghofer és Christian Martin Fuchs meghatódottan nyilatkozott arról, hogy a Művészetek Palotája segítségével részük lehet a művek bemutatásában. Úgy érzik, a komponista 19. századi partitúráját 21. század audiovizuális csúcstechnológiával olyan színházi élménnyé sikerül formálniuk, amely megfelel a német zeneköltő összművészetről, ezen belül az "ő" zenés színházáról alkotott elképzeléseinek.

Zsoldos Dávid szerkesztő a jelenlévők figyelmébe ajánlotta a Müpa első saját könyvét, a Müpa Élmény Sorozat első köteteként megjelent Wagner-almanachot, amelyben Fazekas Gergely, Fischer Ádám, Christian Martin Fuchs, Rákai Zsuzsanna és Rockenbauer Zoltán egy-egy tanulmánya segít majd megőrizni a négy est nyújtotta élményt mindazoknak, akik kézbe veszik a kiadványt.

KÉPEK A TAVALYI ELŐADÁSOKRÓL:

Premierek
2008. június 7. 16 óra Premier: Siegfried
2008. június 14. 16 óra Premier: Az istenek alkonya

A nibelung gyűrűje
2008. június 19. 18 óra A Rajna kincse
2008. június 20. 16 óra A walkür
2008. június 21. 16 óra Siegfried
2008. június 22. 16 óra Az istenek alkonya

RÉSZLETES PROGRAM:

2008. június 07. szombat 16:00 - 23:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wagner: Siegfried
zenedráma három felvonásban (német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

Siegfried: Christian Franz
Mime: Michael Roider
Wotan: Alan Titus
Alberich: Hartmut Welker
Fafner: Walter Fink
Erda: Cornelia Kallisch
Brünnhilde: Susan Bullock (7-én), Evelyn Herlitzius (21-én)
Az erdei madárka hangja: Gál Gabi

Rendező, díszlettervező: Hartmut Schörghofer
Jelmez- és bábtervező: Corinna Crome
Fénytervező: Andreas Grüter
Dramaturg: Christian Martin Fuchs
Videó: Torge Mřller, Momme Hinrichs – fettFilm
Közreműködik: MR Szimfonikusok
A zenekart betanította: Kovács László
Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám


2008. június 14. szombat 16:00 - 23:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wagner: Az istenek alkonya
zenedráma három felvonásban (német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

Siegfried: Stig Andersen
Gunther: Martin Gantner
Hagen: Matti Salminen
Alberich: Hartmut Welker
Brünnhilde: Susan Bullock
Gutrune: Markovics Erika
Waltraute: Cornelia Kallisch
1. norna: Kovács Annamária
2. norna: Németh Judit
3. norna: Temesi Mária
Woglinde: González Mónika
Wellgunde: Gémes Katalin
Flosshilde: Schöck Atala

Rendező, díszlettervező: Hartmut Schörghofer
Jelmez- és bábtervező: Corinna Crome
Fénytervező: Andreas Grüter
Dramaturg: Christian Martin Fuchs
Videó: Torge Mřller, Momme Hinrichs – fettFilm
Közreműködik: MR Zenei Együttesek (karigazgató: Strausz Kálmán)
A zenekart betanította: Kovács László
Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám


2008. június 19. csütörtök 18:00 - 23:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wagner: A Rajna kincse
zenedráma négy képben (német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

Wotan: Alan Titus
Donner: Martin Gantner
Froh: Fekete Attila
Loge: Christian Franz
Alberich: Hartmut Welker
Mime: Michael Roider
Fasolt: Jan-Hendrik Rootering
Fafner: Walter Fink
Fricka: Németh Judit
Freia: Herczenik Anna
Erda: Cornelia Kallisch
Woglinde: Wierdl Eszter
Wellgunde: Gémes Katalin
Flosshilde: Gál Erika

Rendező, díszlettervező: Hartmut Schörghofer
Koreográfus: Teresa Rotemberg
Jelmez- és bábtervező: Corinna Crome
Fénytervező: Andreas Grüter
Dramaturg: Christian Martin Fuchs
Videó: Torge Mřller, Momme Hinrichs – fettFilm
Közreműködik: MR Szimfonikusok
A zenekart betanította: Kovács László
Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám


2008. június 20. péntek 16:00 - 23:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wagner: A walkür
zenedráma három felvonásban (német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

Siegmund: Stig Andersen
Hunding: Walter Fink
Wotan: Juha Uusitalo
Sieglinde: Evelyn Herlitzius
Brünnhilde: Susan Bullock
Fricka: Németh Judit

Rendező, díszlettervező: Hartmut Schörghofer
Koreográfus: Teresa Rotemberg
Jelmez- és bábtervező: Corinna Crome
Fénytervező: Andreas Grüter
Dramaturg: Christian Martin Fuchs
Videó: Torge Mřller, Momme Hinrichs – fettFilm
Közreműködik: MR Szimfonikusok
A zenekart betanította: Kovács László
Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám


2008. június 21. szombat 16:00 - 23:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wagner: Siegfried
zenedráma három felvonásban (német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

Siegfried: Christian Franz
Mime: Michael Roider
Wotan: Alan Titus
Alberich: Hartmut Welker
Fafner: Walter Fink
Erda: Cornelia Kallisch
Brünnhilde: Susan Bullock (7-én), Evelyn Herlitzius (21-én)
Az erdei madárka hangja: Gál Gabi

Rendező, díszlettervező: Hartmut Schörghofer
Jelmez- és bábtervező: Corinna Crome
Fénytervező: Andreas Grüter
Dramaturg: Christian Martin Fuchs
Videó: Torge Mřller, Momme Hinrichs – fettFilm
Közreműködik: MR Szimfonikusok
A zenekart betanította: Kovács László
Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám


2008. június 22. vasárnap 16:00 - 23:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wagner: Az istenek alkonya
zenedráma három felvonásban (német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

Siegfried: Stig Andersen
Gunther: Martin Gantner
Hagen: Matti Salminen
Alberich: Hartmut Welker
Brünnhilde: Susan Bullock
Gutrune: Markovics Erika
Waltraute: Cornelia Kallisch
1. norna: Kovács Annamária
2. norna: Németh Judit
3. norna: Temesi Mária
Woglinde: González Mónika
Wellgunde: Gémes Katalin
Flosshilde: Schöck Atala

Rendező, díszlettervező: Hartmut Schörghofer
Jelmez- és bábtervező: Corinna Crome
Fénytervező: Andreas Grüter
Dramaturg: Christian Martin Fuchs
Videó: Torge Müller, Momme Hinrichs – fettFilm
Közreműködik: MR Zenei Együttesek (karigazgató: Strausz Kálmán)
A zenekart betanította: Kovács László
Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám

AZ ELŐADÓK:

FISCHER Ádám Budapesten zeneszerzést, majd Bécsben vezénylést tanult. Első munkahelye a Grazi Operában volt, ezt követték Helsinki, Karlsruhe, München és Freiburg operaházai. 1987-től öt évig volt fő-zeneigazgató Kasselben, ahol Mahler Fesztivált szervezett. Ugyanabban az évben részt vett a Haydn Fesztivál létrehozásában Eisenstadtban, és megalapította az Osztrák–Magyar Haydn Zenekart, amelynek mindmáig művészeti vezetője. 2001 és 2005 között a Mannheimi Nemzeti Színház fő-zeneigazgatójaként tevékenykedett. 1998-tól tart együttműködése a Dán Rádió Kamarazenekarával, amellyel vezető karmesterként számos emlékezetes produkciót hozott létre, s Mozart több operáját is lemezre vette. 2007-től a Magyar Állami Operaház fő-zeneigazgatója.
Rendszeresen vezényel a világ nagy operaházaiban. A Bécsi Állami Operaházban, ahol 1980-ban mutatkozott be, többek között A nibelung gyűrűjét is dirigálta. Fellépett a Párizsi Operában, a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben és a New York-i Metropolitanben is. Olyan neves zenekarokat vezényelt, mint például a Bécsi Filharmonikusok, a Londoni Filharmonikus Zenekar, a Los Angeles-i Filharmonikusok, a Chicagói és a Bostoni Szimfonikusok. Lemezei közül Goldmark: Sába királynője (Hungaroton) és Bartók: A kékszakállú herceg vára (CBS/Sony) nyert nagydíjat.
Bayreuthban 2001-ben debütált a Ring-ciklus dirigenseként, és művészi teljesítményét az Opernwelt szakmai folyóirat „Az év karmestere" címmel ismerte el. Tavaly ismét visszatért Bayreuthba, és a Parsifalt vezényelte, amelynek 2006-os előadásai az első Budapesti Wagner-napokon – ugyancsak az ő dirigálásával – az év legkiemelkedőbb eseményei közé tartoztak a Művészetek Palotájában.

Stig ANDERSEN a Dán Királyi Operaház magánénekese. Pályáját lírai tenor és spinto szerepekkel kezdte, majd korunk egyik legkeresettebb Wagner-tenorja lett. Siegmundot vendégként eddig a világ tíz városában formálta meg, köztük Torinóban, Berlinben, Münchenben, Drezdában és Chicagóban. Az istenek alkonya Siegfriedjét többek között Londonban, New Yorkban, Helsinkiben, Berlinben és Genfben énekelte, s fellépett még Buenos Airesben, Santiago de Chilében és Tokióban is. Koncertrepertoárja szintén jelentős, a legnevesebb karmesterekkel és zenekarokkal működik együtt, s gyakran lép pódiumra Haydn, Brahms és Mahler műveinek előadójaként. Schönberg Gurre-Lieder oratóriumában legközelebb a Bergeni Ünnepi Játékokon fog énekelni.

ARDÓ Mária 1982-ben diplomázott a budapesti Zeneakadémia opera tanszakán. Több hazai és nemzetközi versenyen – Karlovy Vary, s’-Hertogenbosch, Brüsszel – ért el előkelő helyezést. Működését elsősorban oratóriumokkal kezdte, az irodalom számos nagy szoprán szerepét énekelte itthon és külföldön. 1984 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese, repertoárján Mozart, Verdi, Wagner, Puccini, Csajkovszkij, Leoncavallo, Bizet és Erkel hősnői szerepelnek. Többször vendégszerepelt Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Dániában és Svájcban.

BAKOS Kornélia az egri zeneiskolában zongorát, a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában pedig zongorát és éneket tanult, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetében magánének-tanár és ének-kamaraművész diplomát szerzett 1999-ben. Részt vett több operakurzuson, s 2002-ben különdíjjal ismerték el a spanyolországi Murciában megrendezett Geszty Sylvia Koloratúra-versenyen. 2006-ban elnyerte a Wagner Társaság bayreuthi ösztöndíját. 2003 és 2006 között a Magyar Állami Operaház stúdiósa volt. A Magyar Kamaraoperával is rendszeresen dolgozik.

BOKOR Jutta a budapesti Zeneakadémia opera tanszakán 1983-ban diplomázott. Azóta a Magyar Állami Operaház magánénekeseként Mozart, Verdi, Bizet és Offenbach nagy mezzo hősnőit eleveníti meg. 1985-ben díjat nyert a cardiffi énekversenyen, s ezt követően gyakran fellépett a skandináv országokban, valamint Németországban, Belgiumban és Nagy-Britanniában. Szerződés kötötte a bécsi Volksoperhez, Montrealban Zerlinát énekelte, Prágában pedig Carment, Amnerist és Laurát alakította. Gyakran ad dalesteket, rendszeresen szerepel oratórium-koncerteken, s hangját tévé- és lemezfelvételek is őrzik.

Susan BULLOCK Nagy-Britannia egyik vezető Wagner-szopránja. Tokióban a Ring mindhárom Brünnhildéjét elénekelte, és ezt az egyedülálló produkciót Budapesten is megismétli. Pályája során az Elektra hozta meg számára az áttörést: a címszerepet énekelte már Stuttgartban, Frankfurtban, Drezdában és a milánói Scalában, legközelebb pedig a londoni Covent Gardenben formálja meg. Elsősorban Wagner- szerepekre hívják, Brünnhildeként és Izoldaként fellépett Veronában, Lisszabonban, Velencében, a Kanadai Operában és az ausztráliai Perthben. Repertoárja 20. századi operákat is tartalmaz, gyakran lép színre Berg, Schönberg és Britten műveiben. A Berlini Filharmonkusokkal Humperdinck Jancsi és Juliskájában fog debütálni.

FEKETE Attila 2000-ben végzett a budapesti Zeneakadémián. 1998-ban még főiskolásként debütált a Magyar Állami Operaházban, amelynek jelenleg magánénekese; legutóbb az André Chénier címszerepében aratott sikert. Fellépett a Detroiti Operában és a New York-i Carnegie Hallban, turnézott Japánban, szerepelt európai nagyvárosokban és fesztiválokon, többek között a toblachi Gustav Mahler Zenei Heteken. Oratórium-repertoárja is terjedelmes. A Kodály-emlékév kiemelkedő rendezvényén Fischer Ádám vezényletével és az MR Szimfonikusokkal a Psalmus Hungaricus tenorszólóját énekelte.

Walter FINK Bregenzben született, és énektanulmányai mellett Bécsben klasszika-filológiát is tanult. 1977-ben a Bécsi Állami Operaház Operastúdiójának tagja lett, és a Tosca börtönőreként debütált. 1982 és 1991 között Brémában volt szerződésben. 1991-től a Bécsi Állami Operaház tagja. Az intézmény 2001-ben „Kammersänger" címmel ismerte el. Bécsben eddig közel hetven szerepet énekelt mintegy 650 előadáson; az operairodalom nagy Mozart-, Weber- és Richard Strauss-szerepei mellett gyakran jeleníti meg a Wagner-művek basszus hőseit, Titurelt, Dalandot és Pognert. Vendégszerepelt többek között Berlinben, Lyonban, a Bregenzi Fesztiválon, Toulouse-ban, Mannheimban és Düsseldorfban.

FODOR Gabriella a budapesti Zeneakadémia opera tanszakán 2004-ben fejezte be tanulmányait. A Budapesti Őszi Fesztiválon még abban az évben elénekelte Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának címszerepét. Az Erkel Színházban Britten A csavar fordul egyet című operájában Miss Jesselt alakította, a Budapesti Tavaszi Fesztivál nagy sikerű, Kovalik Balázs által rendezett Mozart-maratonján pedig a grófné volt a Figaro házasságában. Repertoárján a barokktól a kortárs zenéig szerepelnek dalok és oratóriumok.

Christian FRANZ Münchenben tanult Hanno Blaschke professzornál. Pályáját kisebb német operaházakban kezdte, s mindössze huszonkét éves volt, amikor Regensburgban A bűvös vadász Max szerepében debütált. Wuppertalban már énekelt a Parsifalban és a Lohengrinben, s Wagner-repertoárját Kasselben Loge, Siegmund és mindkét Siegfried szerepével bővítette. Karrierje újabb állomásait Drezda és Frankfurt jelentették, majd A walkür koncertszerű előadása következett Sinopolival ugyancsak Drezdában és a Carnegie Hallban. Barenboim számos szerepre szerződtette Berlinbe. Ott, valamint Bécsben, Kölnben és Tokióban is 2001 óta énekli A nibelung gyűrűje valamennyi tenorszerepét. 2001 és 2004 között Bayreuthban a Siegfriedben és Az istenek alkonyában lépett fel.
2006-ban Berlinben, Veronában és Münchenben Trisztánt énekelt, a Bécsi Állami Operaházban Florestant, a Művészetek Palotájában az első Budapesti Wagner-napokon pedig a Parsifal címszerepében nyújtott emlékezetes alakítást.

GÁL Erika felsőfokú énektanulmányait szülővárosában, a Zeneakadémia debreceni tagozatán folytatta. Szakmai fejlődését 1998 óta Komlóssy Erzsébet irányítja, aki a Simándy Énekversenyen figyelt fel rá. 2000-ben debütált az Erkel Színházban a Parasztbecsület Lola szerepében. 2002-ben a Wagner Társaság ösztöndíjasaként Bayreuthban bővíthette ismereteit, s ugyanabban az évben lett a Magyar Állami Operaház tagja. Rendszeresen fellép a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon, a Bukaresti Operafesztiválon a Carmen címszerepét énekelte, s vendégszerepelt még Finnországban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Japánban és Thaiföldön.

GÁL Gabi zenei tanulmányait a szegedi Konzervatórium után a budapesti Zeneakadémia ének és opera tanszakán végezte. Diplomáját 2004-ben vette át, előtte egy évig Fischer Annie-ösztöndíjas volt. 2005-től az Örkény István Színház tagja. Színházi és operaelőadásokon, valamint koncerteken olyan neves művészekkel dolgozott együtt, mint Fischer Iván, Kocsis Zoltán, Medveczky Ádám, Héja Domonkos, Mácsai Pál, valamint Kovalik Balázs, akinek a rendezésében 2006-ban szerepelt a nagy visszhangot kiváltott Mozart-maraton Figaro házassága produkciójában.

GÉMES Katalin a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola elvégzése után a budapesti Zeneakadémia ének és opera tanszakán szerzett diplomát 1988-ban, s azóta a Magyar Állami Operaház magánénekese. A 2006/2007-es évadban többek között a Jenůfa, a Traviata, a Carmen, A varázsfuvola és A Rajna kincse című operákban lépett színpadra. 1991-ben második helyezést ért el a schwetzingeni Rossini Énekversenyen. Repertoárján számos oratórium szerepel, főként barokk alkotások, amelyekből lemezfelvételei is készültek. Európán kívül turnézott Izraelben, az Egyesült Államokban és Japánban.

Martin GANTNER Freiburgban született. Tanulmányait Karlsruhéban folytatta, majd megnyert egy berlini énekversenyt, és több ösztöndíjat is kapott. Koblenzi debütálását már hamar Salzburgba, Barcelonába, Drezdába, Ludwigsburgba és Zürichbe szóló meghívások követték. 1993-tól a Bajor Állami Operaház tagja, s ott alakította Papagenót, Guglielmót, Figarót, Malatestát, Dr. Falkét és Silviót. Évek óta a drezdai operaháznak is vendégművésze. Wagner-szerepeit a Lohengrin királyi hírnökével kezdte, amelyet München mellett Los Angelesben is megformált. Münchenben idén a Tannhäuser Wolframjaként is bemutatkozott Zubin Mehta vezényletével. Posa márkit Tokióban, A denevér Dr. Falkéját pedig Chicagóban énekelte. CD-felvételein Gunther szólama is szerepel.

HERCZENIK Anna Gödöllőn zenetagozatos általános iskolába járt, emellett tíz évig hegedülni, majd négy évig énekelni tanult. 1996-ban megnyerte az Ádám Jenő Országos és Nemzetközi Dalversenyt, majd a televíziós „Ki mit tud?" verseny opera kategóriáját. A budapesti Zeneakadémián magánének tanszakon végzett, tanárai Sziklay Erika és Pászthy Júlia voltak. Többször énekelt vezető magyar zenekarokkal, köztük az MR Szimfonikusokkal és a MÁV Szimfonikus Zenekarral. 2001-től a Magyar Állami Operaház Operastúdiójának tagja volt, 2002-től pedig az intézmény magánénekese.

Evelyn HERLITZIUS Osnabrückben született. Először balett-táncosnak készült, majd énekesi tanulmányokat folytatott Hamburgban, és „cum laude" diplomázott 1990-ben. Operai pályafutását Flensburgban és rögtön Wagner-szereppel kezdte, a Tannhäuser Erzsébetével. Ezt A walkür Brünnhildéje követte Hamburgban, majd Gutrune Az istenek alkonyában Karlsruhéban. 1996-ban Solti György vezényletével énekelte Genfben a Fidelio Leonoráját. Ezt a szerepet később nagy sikerrel alakította a Bregenzi Fesztiválon, Saarbrückenben, valamint a bécsi Staatsoperben, ott éppen Fischer Ádám vezényletével, akivel Bayreuthban is többször dolgozott. Nálunk most Sieglindeként és a Siegfried Brünnhildéjeként is színpadra lép.

Cornelia KALLISCH német mezzoszoprán hegedű- és zongoratanulmányai után fordult az éneklés felé. Pályája elején oratórium- és dalénekesként működött, majd a Zürichi Opera tagja lett. Ott Mozart- és Richard Strauss-szerepekben (Dorabella, Annio illetve Octavian és a Zeneszerző) tűnt ki, mielőtt Wagner operáiban drámai hősnőket alakított: Brangänét, Kundryt, Frickát és Waltrautét. Egyik kedvenc szerepe A kékszakállú vára herceg Juditja, amelyet nemcsak számos előadáson énekelt világszerte (Christoph von Dohnányi pálcája alatt Zürichben, Londonban, Párizsban, Clevelandben és New Yorkban), hanem azon a Grammy-díjra jelölt lemezen is, amely Eötvös Péter vezényletével készült.

KORONDI Anna a bécsi Konzervatóriumban Bence Margit (szólóének) és David Lutz (dal, oratórium) növendékeként szerzett diplomát. 1993-tól 1997-ig a berlini Komische Oper, 1997 és 1999 között pedig a Bonni Opera tagjaként elénekelte hangfaja legfontosabb szerepeit. 1996 szeptemberében első helyezést ért el Münchenben az ARD Nemzetközi Zenei Versenyén. 2000-ben a müncheni Staatsoperben Zubin Mehta vezényletével a Bernarda Alba házában, 2001-ben a Salzburgi Ünnepi Játékokon pedig A denevérben debütált. A Bayreuthi Ünnepi Játékokon Viráglányként mutatkozott be a Parsifalban Pierre Boulez és Fischer Ádám pálcája alatt. Koncerteken is rendszeresen fellép.

KOVÁCS Annamária először zongorát és klarinétot tanult, de a pécsi Zeneművészeti Szakiskolában már énektanulmányokat folytatott, és a budapesti Zeneakadémián is koncerténekesi, majd operaénekesi diplomát szerzett. Már elsőéves korában megkapta Delila szerepét az Erkel Színházban, és a második év befejezése után felvételt nyert a Magyar Állami Operaházba, ahol azóta az alt repertoár számos szerepét énekelte. Több európai országban vendégszerepelt, és Japánban is sokszor fellépett a Carmen címszerepében. Az operaszínpadokon olyan partnerei voltak, mint Agnes Baltsa, Renato Bruson, Paolo Gavanelli, Jevgenyij Nyeszterenko és Ramón Vargas.

MARKOVICS Erika énektanári és operaénekesi diplomát szerzett Fábry Edit irányításával a budapesti Zeneakadémián. 1988 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese. Repertoárja Mozart-darabok mellett főként olasz szerzők műveit tartalmazza, de fellép Janáçek Jenůfa című operájában is, Wagner-szerepei között megtalálható a Tannhäuser Pásztorfiúja, valamint a Ring három jelentős alakja, Freia, Sieglinde és Gutrune. Gyakran hallható oratóriumokban, valamint dal- és áriaesteken, és előadóművészi tevékenysége mellett a győri Varga Tibor Zeneművészeti Intézetben is tanít. A Művészetek Palotájában legutóbb a nagy sikerű Pillangókisasszony-produkcióban Kate Pinkertont formálta meg.

NÉMETH Judit a budapesti Zeneakadémián Kutrucz Éva növendékeként szerzett énekművész-tanári, majd operaénekesi diplomát. Fontos mesterének tartja Adorján Ilonát, akivel 1992-től dolgozott együtt. Ösztöndíjasa volt a stuttgarti Bach Akadémiának és a Bécsi Akadémiának. 1987-ben kezdett tanítani a Győri Zeneművészeti Főiskolán, 1990 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese. Énekelt többek között a milánói Scalában, 2000-től pedig minden évben fellépett a Bayreuthi Ünnepi Játékokon. Számos lemezfelvételt készített, és olyan neves karmesterekkeldolgozott együtt, mint Andrew Davis, Doráti Antal, Lamberto Gardelli, Helmut Rilling, Giuseppe Sinopoli, Jeffrey Tate és Christian Thielemann.
Oratóriumszerepekben gyakran fellép a Művészetek Palotájában, ahol tavaly a Parsifal Kundryjaként, a jubileumi Kodály-évben pedig a Háry János Örzse szerepében is nagy sikert aratott.

Michael ROIDER Salzburgban született, az ottani Mozarteumban folytatott hegedű- és énektanulmányokat, és 1995-ben lett a bécsi Staatsoper magánénekese. Korábban több énekversenyen ért el szép helyezést, köztük a salzburgi Nemzetközi Mozart-versenyen és a Wiener Musikverein Schubert–Wolf-dalversenyén, emellett játszott a Végh Sándor vezette Camerata Academica együttesben és a Pro Arte Vonósnégyesben. Sokoldalúságát a zenés színpadokon is megőrizte: az operett műfajában, Lehár és Johann Strauss műveiben éppúgy otthon van, mint például Richard Strauss Saloméjának Heródes szerepében, amelyet többször formált meg átütő sikerrel, Bécs mellett Grazban is.

Jan-Hendrik ROOTERING holland származású német basszbariton 1982-ben lépett fel először a Bajor Állami Operaházban. Azóta hangfajának szinte az összes nagy szerepét elénekelte, így Mozarttól A varázsfuvola Sarastróját és a Don Giovanni Kormányzóját, Verditől a Simon Boccanegra Fiescóját és a Macbeth Banquóját, valamint Richard Strausstól A rózsalovag Ochs báróját. Wagner-repertoárján Fasolt mellett Pogner, Gurnemanz, Hans Sachs, Daland és Hermann őrgróf is szerepel. Rendszeres vendég a világ nagy operaszínpadain, köztük a bécsi és a berlini Staatsoperben, a párizsi Bastille Operában, a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, valamint Chicago, New York, San Francisco és Sydney dalszínházában. Diszkográfiája számos teljes operafelvétel mellett oratóriumokat és dalokat is nagy számban foglal magában.

Matti SALMINEN tanulmányait szülőhazájában, a helsinki Sibelius Akadémián végezte, majd Olaszországban és Németországban tökéletesítette tudását. Első alkalommal 1991-ben, Finnországban énekelte Gurnemanzot, amely szereppel azóta bejárta a világot, s az első Budapesti Wagner-napokon is felejthetetlenül formálta meg. Ugyancsak sokat szerepelt Ring-ciklusokban: fellépett Bécsben, Münchenben, Barcelonában, Berlinben, Chicagóban és a New York-i Metropolitanben. Repertoárja sokrétű, Wagner, Mozart és Beethoven mellett énekli a nagy olasz operaszerepeket – Fülöp királyt a Don Carlosban, Timurt a Turandotban –, és életre kelti az orosz operairodalom hőseit is: Gremint az Anyeginben, Iván Hovanszkij herceget a Hovanscsinában és Borisz Godunovot.

SCHÖCK Atala Forrai Zsuzsánál tanult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetében, majd Németh Judit tanítványa lett, s mesterkurzusokon is részt vett. 2000-ben megnyerte a Simándy József Énekversenyt. Néhány évig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, s szerepelt a budapesti és a frankfurti operában, a drezdai Semperoperben, valamint Brüsszelben a Théatre de la Monnaie-ban. Bayreuthban Pierre Boulez és Fischer Ádám vezényletével a Parsifalban lépett fel, és Viráglányként a Művészetek Palotája tavalyi produkciójában is részt vett.

SOMOGYI Eszter a Zeneakadémia magánének szakának elvégzése, 1989 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese. Főbb szerepei: Leonora (Fidelio), Elektra, Santuzza (Parasztbecsület), Erzsébet (Don Carlos), Venus (Tannhäuser). Számos mesterkurzuson vett részt, többek közt a salzburgi Mozarteumban is tovább képezte magát, és első díjat nyert az Erika Köth Énekversenyen. Gyakran énekel oratórium- és dalesteken, repertoárján sok más mellett Wagner Wesendonck-dalai is szerepelnek. Fellépett Hollandiában, Németországban, Franciaországban, Svájcban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban.

TEMESI Mária a Magyar Állami Operaház művésze. A Lohengrin Elzájaként debütált, majd alakította Sieglindét (A walkür), Brünnhildét (Siegfried, Az istenek alkonya), Erzsébetet (Tannhäuser), Ortrudot (Lohengrin), Kosztelnyicskát (Jenůfa), Gertrudist (Bánk bán) és Herodiast (Salome). Két nemzetközi énekversenyen aratott győzelmet: Rio de Janeiróban (1981) és a philadelphiai Pavarotti Énekversenyen (1985), s azóta a világ számos rangos opera- és koncertszínpadán fellépett. 2000-ben Liszt-díjjal ismerték el a Wagner-főszerepek alakításáért. 2004-ben megjelent szólóalbumán kilenc Wagner-áriát énekel Jurij Szimonov vezényletével. Operaénekesi pályája mellett a Szegedi Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető professzora.

Alan TITUS New Yorkban született, diplomáját a Juillard School of Musicban szerezte. A Washingtoni Operában a Bohémélet Marcello szerepében debütált, s később a többi vezető amerikai operaházban, San Franciscóban, Chicagóban és a New York-i Metropolitanben is fellépett. Európában 1974-ben Amszterdamban mutatkozott be Pelleasként, majd Nizza, Frankfurt, Hamburg és München következett. Az elmúlt évtizedekben a világ szinte összes vezető dalszínházában és fesztiválján szerepelt. Wotant Bayreuthban 2000-ben Giuseppe Sinopoli vezényletével alakította először. A legnevesebb karmesterek közül olyan nagyságokkal is dolgozott még, mint Leonard Bernstein, Sergiu Celibidache, Christoph von Dohnányi, James Levine és Lorin Maazel. A rangos Opernwelt magazin 1997-ben „Az év énekesévé" választotta.

Juha UUSITALO finn basszbariton zenei pályafutását fuvolásként finn zenekarokban kezdte, mielőtt 1997-ben a Finn Nemzeti Operában a Falstaffban feltűnt kiugró vokális tehetségével. Mindmáig a helsinki dalszínház tagja, ott énekelt először a Parsifalban és a Ring-ciklusban, s a Salome Johanaanját is alakította. Nemzetközi figyelmet a Tiroli Fesztiválon keltett 1999-ben a Siegfried Vándoraként. Azóta más Wagner-operákban is rendszeresen szerepel, többek között a Savonlinnai Operafesztiválon, a Bajor Állami Operaházban, a milánói Scalában, a bécsi Staatsoperben, a párizsi Chatelet-ben, a New York-i Metropolitanben, valamint a chicagói és a San Franciscó-i operában. Wagner-szerepei: Daland (A bolygó hollandi), Kurwenal (Trisztán és Izolda), Amfortas (Parsifal), A nibelung gyűrűjéből pedig Donner, Gunther és a két Wotan.

VÁRHELYI Éva a budapesti Zeneakadémián 1996-ban énekművész-tanári, 1998-ban pedig operaénekesi diplomát szerzett Bende Zsolt, Gulyás Dénes és Kovalik Balázs növendékeként. Tudását többek között Hamari Júlia, Polgár László és Helmuth Rilling mesterkurzusain fejlesztette tovább. 2000-ben díjat nyert a Budapesti Nemzetközi Énekversenyen. Vendégszerepelt Angliában, Finnországban, Németországban és Japánban. Idén Veronában a Nemzetközi Monteverdi Énekverseny egyik győztese lett, s ennek kapcsán Veronában és Mantovában Monteverdi L’Orfeo című operájának egyik főszerepét énekelte.

Hartmut WELKER német basszbariton pályafutását az Aacheni Operában kezdte, s néhány év múlva már a világ leghíresebb operaházaiban lépett fel. A milánói Scalában főként Wagner-szerepeket énekelt, majd Hamburg, Berlin, München, Bécs és a londoni Covent Garden következett. Első amerikai szereplése Chicagóhoz fűződik, ahol Claudio Abbado vezényletével mutatkozott be. A New York-i Metropolitanben a Fidelióban, Philadelphiában pedig a Giocondában lépett színpadra. Bayreuthban 2000-ben debütált mint a Trisztán és Izolda Kurwenalja, és azóta az Ünnepi Játékok állandó szereplője. 2002-ben Drezdában alakította először Alberich szerepét, amelyet évekig a bayreuthi Ring-ciklusban is megformált, s alakításával tavaly a Budapesti Wagner-napokon is nagy sikert aratott.

WIERDL Eszter a budapesti Zeneakadémián szerzett diplomát, és több jelentős versenyen nyert díjakat. 1999 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese. Mozart-és Donizetti-főszerepek mellett a 20. századi és a kortárs operairodalom műveit is énekli (Szokolay: Vérnász, Britten: A csavar fordul egyet, Zemlinsky: A törpe, Hindemith: Cardillac, Vajda: Karnyóné). Első Wagner-szerepe A nürnbergi mesterdalnokok Évája volt. Koncertrepertoárján a késő romantikus és a 20. századi dalirodalom művei mellett számos barokk és bécsi klasszikus oratórium és koncertária szerepel. Rendszeresen részt vesz a Művészetek Palotája Mozart- és Puccini-operaprodukcióiban.

WITTINGER Gertrúd a budapesti Zeneakadémián és a bécsi Zeneművészeti Főiskolán tanult. 1999-ben a tarantói Rolando Nicolosi Énekversenyen elnyerte az első díjat. Szerepelt már Bécsben – a Volksoperben és az Állami Operaházban is –, valamint a debreceni és a budapesti operában. Jelenleg a Szegedi Nemzeti Színház tagja, ahol Micaela (Carmen), mindként Leonora (Trubadúr, A végzet hatalma), Donna Anna (Don Giovanni) és Fluthné (A windsori víg nők) szerepében lép színpadra.

*

Hartmut SCHÖRGHOFER Salzburgban született, s Linzben belsőépítészet, a Salzburgi Mozarteum Egyetemen pedig díszlettervezést tanult. Lyontól Drezdáig és Monte-Carlótól Stockholmig elsősorban díszlettervezőként tett szert nemzetközi hírnévre. Számos munkája közül a legfontosabbak: A léhaság útja (Volksoper, Bécs), Falstaff és Pillangókisasszony (Semperoper, Drezda), Gerhard Schedl: Julie und Jean című zenedrámája és a Fidelio (Klangbogen Fesztivál, Bécs), Britten: A csavar fordul egyet (Grazi Opera), Ferrucio Busoni: Faust (Ulmi Színház), Richard Strauss: Daphne (Kleines Festspielhaus Salzburg és Karlsruhei Állami Színház), Traviata (Opéra du Rhin, Strasbourg), Az álarcosbál (Rajnai Német Opera), Ruszalka (Erfurti Színház). Több Mozart-operához is tervezett díszletet: Az álruhás kertészlány (Tiroli Tartományi Színház és Darmstadti Állami Színház), Don Giovanni (Schwerini Állami Színház), Szöktetés a szerájból (Aacheni Színház és Dortmundi Opera).
Állandó munkatársként a Lipcsei Operaházba, a Hallei Városi Színházba és a Braunschweigi Állami Színházba is rendszeresen visszatér. Rendezői pályafutása és Fischer Ádámmal folytatott együttműködése az Aki hűtlen, pórul jár című operával kezdődött az eisenstadti Haydn Fesztiválon. Hartmut Schörghofert egyre inkább az operarendezés foglalkoztatja, a díszlet tervezésével együtt egy szokatlan környezetben önállóan megfogalmazott összművészeti formaként.

Corinna CROME a Salzburgi Mozarteumban tanult díszlet- és jelmeztervezést, majd a Bajor Állami Színházban működött asszisztensként. Később többek között dolgozott Wilfried Minks mellett (Ödipus, Making of B-Movie, Bajor Állami Színház; St. Pauli Saga, Schauspielhaus Hamburg), Philip Tiedemann-nal (Kaspar, Burgtheater; A tudatlan és az őrült, Berliner Ensemble) és Michael Simonnal (Bildbeschreibung, Weimari Művészeti Fesztivál). A Bajor Állami Színházban díszletet tervezett Az árnyékvonal című előadáshoz, ugyanott a Manhattani Jóisten című darab, a hamburgi Altona Színházban pedig az Amphytrion díszlet- és jelmeztervezője volt. Jelmeztervezőként vett részt az eisenstadti Haydn Fesztivál keretében az Aki hűtlen, pórul jár című opera színpadra állításában, valamint az Erfurti Opera Ruszalka-produkciójában.
Előkészületben levő jelmeztervezői munkái: Schwerinben a Don Giovanni és Drezdában A varázsfuvola.

Teresa ROTEMBERG 1966-ban Buenos Airesben született. Balettiskoláit Argentínában és Franciaországban végezte, és 1989-ben csatlakozott a zürichi Movers táncegyütteshez. Táncosként később a Giesseni Városi Színházhoz és a Weimari Német Nemzeti Színházhoz kötötte szerződés. 1997-től két évadon át Daniela Kurz asszisztenseként dolgozott a Nürnbergi Színháznál. 1999-ben Zürichben Company Mafalda néven megalapította saját táncegyüttesét. 2006 februárjában színházi rendezőként is bemutatkozott a Münsteri Városi Színházban.
2006-ban a Company Mafalda egyedüli svájci táncegyüttesként Svájc legnagyobb, „Steps#10“ elnevezésű táncfesztiváljával együttműködésben valósíthatta meg „TRANSFORMATIONS" című produkcióját. Szintén 2006-ban a Company Mafalda a „SOLUTIONS last count-down“ előadással teljessé tette azt a trilógiát, amely a „TRANSFORMATIONS" mellett az „INCIDENTS frei nach Charms“ című táncszínházi előadást tartalmazta.

VIDA Gábor 1977-ben született Budapesten. Pályáját táncosként és koreográfusként kezdte a PANBORO Mozgásszínháznál. 2000-től szerepel a Közép-Európa Táncszínház számos produkciójában, és a Bozsik Yvette Társulatban is táncol. Koreográfusi diplomáját 2007-ben vette át a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Közreműködött a Nemzeti Színház Az ember tragédiája, Bánk bán és A Mester és Margarita előadásaiban, s fellépett Ladányi Andrea Szeretsz engem? című táncjátékában a Szegedi Nemzeti Színházban. Koreográfusa volt a komarnói Jókai Színház, a budapesti József Attila Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház, a debreceni Csokonai Színház és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház több darabjának. Styx című önálló koreográfiáját, amelyben táncosként is fellépett, 2007-ben mutatta be a Mozdulatművészeti Stúdió. A tavalyi Budapesti Wagner-napokon A Rajna kincse és A walkür produkciókban táncosként szerepelt.

Andreas GRÜTER Luzernben született, és Münchenben, a Bajor Színházművészeti Akadémián tanult fénytervezést. Eddigi fontosabb munkái: Hamlet (Luzerni Színház), Elemi részecskék (Bajor Állami Színház), Ladies in the Light és Company (Prinzregententheater, München), Lucrezia Borgia (Marseille-i Operaház), Triptichon (Oldenburgi Állami Színház), Anyegin (Walesi Nemzeti Opera), Az eladott menyasszony (Volksoper, Bécs), Átjáró/Tre donne (Mannheimi Nemzeti Színház), A denevér (Bonni Színház), Idomeneo (Theater an der Wien), Mózes és Áron (Bécsi Állami Operaház), Szöktetés a szerájból (Holland Nemzeti Utazó Opera).
A jövőben többek között a Bayreuthi Ünnepi Játékokon A nürnbergi mesterdalnokok, valamint a RuhrTriennalén a Le Vin herbé produkcióban fog dolgozni.

Momme HINRICH és Torge MOLLER videóművészek munkájuk során elsősorban arra törekszenek, hogy a videót más médiumokkal összekapcsolva olyan összművészeti alkotást hozzanak létre, amely nem merül ki a médiumok puszta egymás mellett létezésében vagy a színpadi terek dekorálásában, hanem több művészi szintet olvaszt egybe. Ennek jegyében szoros együttműködést folytatnak rendezőkkel (például: Bernd Eichinger, Doris Dörrie, Dieter Wedel, Andreas Homoki, Stefan Herheim, Joachim Schlömer) és más képzőművészekkel, hogy előadásaikat az első elgondolástól kezdve egészen a színrevitelig velük közösen dolgozzák ki és valósítsák meg. Ilyen módon dolgoztak már a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Bregenzi Fesztivál mellett többek között a berlini, a bécsi és a hamburgi Staatsoperben, a drezdai Semperoperben, a Párizsi Nemzeti Operában és a berlini Komische Operben. Tevékenységük igen sikeres: alkotásaikat a kritikusok „izgalmas és szép", „szellemes", „mesteri" és „ragyogó" jelzőkkel illették. „Ilyen remek videóvetítések csak ritkán láthatók"; a művészek sikeresen „ágyazták be a magas szintű videóművészetet a koreográfiai struktúrába" – írta teljesítményükről a Hamburger Abendblatt. A Die Welt szerint „a fettFilm videóművészete külön dicséretet érdemel"; a Bajor Rádióban pedig a Bregenzi Fesztiválon végzett munkájukról a következők hangzottak el: „Korábban nem láthattunk ilyen tökéletes és tartalmas projekciókat, s ezzel mintegy új kapu nyílt meg a zenés színház látványbeli továbbfejlesztése előtt". 2006 elején Signs Fiction című installációjuk keltett komoly figyelmet a berlini Potsdamer Platzon megrendezett „SPOTS" médiahomlokzati eseményen, amelyen mások mellett olyan művészek is kiállítottak, mint Jonathan Monk és Terry Gilliam. Torge Mřller és Momme Hinrichs 2005 tavasza óta a berlini Technische Universität díszlettervezési tanszékének docenseként is tevékenykedik.

MR Szimfonikusok és MR Énekkar

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát 1943-ban Dohnányi Ernő kezdeményezésére alapította az intézmény.
Az együttes fennállása alatt számos bel- és külföldi hangversennyel, valamint a szimfonikus és oratórikus repertoár teljes vertikumának rádiófelvételeivel, LP-k és CD-k rögzítésével vívta ki jelenlegi rangját a világ nagyzenekarainak élmezőnyében. Vezető kritikusok egybehangzóan méltatják kiegyenlített hangzását, hajlékonyságát, töretlen ívű művészi fejlődését és azt a mecénási tevékenységet, amelyet a kortárs zene – különösen 20. századi magyar alkotások – népszerűsítésével és rögzítésével végez.
Állandó, nagysikerű szereplője a hazai hangversenyéletnek, de nagyra becsült vendége a világ jelentős hangversenytermeinek is. Hazánk zenei nagyköveteként 4 kontinens 45 országában öregbítette a magyar zenekultúra jó hírnevét.
A zenekar a rádió nyilvánossága mellett rendszeresen szerepel magyar és külföldi TV-adásokban mind hangversenyező, mind ismeretterjesztő minőségében; valamint nemzetközi zenei versenyek döntőin és gálakoncertjein (Szigeti József Hegedűverseny, Liszt-Bartók Zongoraverseny, Magyar Televízió Karmesterverseny). Felvételeit és koncertközvetítéseit a világ minden jelentős rádióállomása sugározza.

Vezető karmesterei és főzeneigazgatói:
Rajter Lajos
Dohnányi Ernő
Ferencsik János
Polgár Tibor
Somogyi László
Lehel György
Ligeti András
Vásáry Tamás.

Fischer Ádám, megbízott főzeneigazgató döntő szerepet vállal az együttes művészeti vezetésében, műsorpolitikájának és zenei arculatának kialakításában; kezdeményezője és karmestere az évente megrendezésre kerülő – 2006-ban nagy sikerrel debütáló – Budapesti Wagner Napoknak.
2004-től az együttes első karmestere Kovács László.

Több mint félévszázados fennállása alatt kiváló karmesterek és szólisták százai működtek közre a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertjein, turnéin és felvételein. Olyan világhíres vendégkarmesterek dolgoztak a zenekarral, mint Claudio Abbado, John Barbirolli, Mario di Bonaventura, Paul Capolongo, Aldo Ceccato, ifj. Cziffra György, Dean Dixon, Doráti Antal, Eötvös Péter, Heinz Fricke, Lamberto Gardelli, Wolfgang Gönnenwein, Aram Hacsaturjan, Günther Herbig, Hirojuki Ivaki, Kertész István, Otto Klemperer, Kobajasi Kenicsiró, Peter Maag, Igor Markevitch, Lovro von Mataeia, Neville Marriner, Charles Münch, Karl Österreicher, Giuseppe Patané, Karl Richter, Mario Rossi, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij, Paul Sacher, Hans Schmidt-Isserstedt, Peter Schreier, Solti György, Leopold Stokowski, Walter Süsskind, Günter Theuring és Carlo Zecchi.

A Magyar Rádió Énekkara 1950-ben alakult. Az együttes vezető karnagya 1950-52 között Székely Endre, 1952-55 között Darázs Árpád, majd 1955-től 1958-ig Vásárhelyi Zoltán volt. Ezt követően 1966-ig Vajda Cecília illetve Csenki Imre, 1966 után Sapszon Ferenc, majd 1991-ben Erdei Péter, 1992 óta Strausz Kálmán lett az együttes vezető karnagya.

Forrás: Művészetek Palotája

Fotók: Pető Zsuzsa, Pólya Zoltán, Csibi Szilvia