ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main kritikak

Smetana-musical

Smetana-musical

„Az eladott menyasszony” a Müpában. Kritika.

A budapesti operajátszás az elmúlt időszakban mostohán bánt a szláv operairodalom remekműveivel. A Magyar Állami Operaházban a 2000-es évek elején ugyan több orosz és cseh operabemutatót is tartottak – Pikk dáma, Anyegin, Jenůfa, Katyerina Izmaljova, Sztravinszkij-egyfelvonásosak –, de a 2010-es éveket követően nem tettek lépéseket a repertoár szláv operákkal való bővítésének irányába. Pedig a német nyelvterületen nagy népszerűségre szert tett Eladott menyasszonyt a Magyar Állami Operaház már az 1890-es években műsorra tűzte; 1949 óta viszont a Ház nem tartott Smetana-bemutatót. Legutoljára a Prágai Nemzeti Színház vendégjátéka alkalmából csendültek fel a csehek nemzeti operájának is tartott darab dallamai Budapesten az Ybl-palotában 1976-ban. Nagy várakozás előzte tehát meg a MÜPA Eladott menyasszony-produkcióját.

 eladott mupa 1 Nagy Attila

Jelenet


Az ígéretes kezdést követően azonban – a nyitány és az azt követő kórusjelenet is remekül sikerült – sajnos több megoldás is sokat elvett az előadás esztétikai értékéből. Először is: valamilyen elsőre megmagyarázhatatlannak tűnő okból az operaénekeseket mikroporttal szerelték fel, pedig a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem akusztikájával nincsenek problémák. Másodszor: a darab recitativóit nagyrészt prózai párbeszédekkel helyettesítették, márpedig Smetana darabjának nincs olyan verziója, amiben próza lenne. Eleinte nem tudtam mire vélni ezeket a megoldásokat, de aztán arra jutottam, hogy a darabot a musical vagy az operett műfajához próbálták meg közelíteni. Majd miután még egyszer elolvastam a MÜPA honlapjának ismertetőjét a produkcióról, máris minden kétséget kizáróan megvilágosodott számomra, hogy valószínűleg Smetana „musicalesítése” volt Szente Vajk rendező s talán Hollerung Gábor karmester szándéka is.  

Az ismertető szerint Az eladott menyasszonyt „joggal tekinthetjük népi operának (…), de mai tudásunkkal a darabot vérbő, életigenlő, lendületes zenéjével, színpompás nagyjeleneteivel, fergeteges tánctételeivel akár a musical őseként is értelmezhetjük”. Ezért kérte fel a karmester a musicalrendezéseiről ismert Szente Vajkot a darab leporolására. Ez az elképzelés azonban több sebből vérzik. Egyrészt az előadást operaénekesekkel valósították meg, akiknek a produkciójából sokat elvett a mikroport, s zavaró volt, hogy énektechnikailag sem kifejezetten „operai éneklést” követeltek meg tőlük, holott egy vígoperát adtak elő. Másrészt az operaénekesek általában nem jó prózai színészek, s ha egyetlen alkalommal adnak elő egy darabot, amiben eredetileg nem szerepelnek prózai dialógusok, mi értelme van „prózásítani” a recitativókat? Az énekesek prózamondásának középszerűsége – több jelenetben már-már amatőrnek éreztem őket, vélhetőleg nem is állt megfelelő próbaidőszak rendelkezésükre – inkább elvett alakításuk művészi értékeiből, nem pedig hozzátett ahhoz. Bár minden hangjegy, amit az este folyamán hallottunk, Bedřich Smetana tollából származott, a változtatások következtében ez mégsem teljesen a cseh komponista Eladott menyasszonya volt – inkább annak egyfajta átdolgozása. Ami természetesen a zenés színház világában is bevett és ősrégi színházi gyakorlat, de ennek tényét illett volna legalább jelezni a színlapon.

 eladott mupa 2 Nagy Attila

Heiter Melinda és Megyesi Zoltán


A magyar nyelvű éneklés jó ötlet volt, de mivel külföldiekkel is szép számban lehetett találkozni a nézőtéren, nem ártott volna angolul feliratozni az előadást – az idegennyelvű feliratokkal ugyanis adós maradt a produkció.

Ha a bemutató érdemeit akarnám méltatni, akkor a zenekari játékot és az énekkar teljesítményét emelném ki. Hollerung Gábor irányítása alatt a zenekar könnyed szárnyalással kísérte az énekeseket, játékukból áradt a derű, a humor és az életöröm. Az árnyalatokban és színekben gazdag zenekari kíséret remek vígoperai hangulatot teremtett: a nyitány vagy a szimfonikus, népies hangvételű tánctételek az este legsikerültebb részletei voltak. Hollerung a partitúra kiváló ismerőjének bizonyult, s remek színházi érzékkel szolgálta ki az énekeseket.

A zenekar letisztult játéka mellett az előadás üde színfoltja volt az énekkar. A Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar vérbeli profizmussal s szemmel láthatólag nagy élvezettel keltette életre a falusiak egy-egy életképét, és járult hozzá a közönség szórakoztatásához.

A szólószerepeket megformáló énekesek a mai magyar operajátszás ismert, és a színpadokon régóta jelenlévő művészei, valamint a fővárosi operaélet fiatal tehetségei voltak. Sajnos, amint azt már említettem, nemcsak a mikroporttal és a prózai dialógusokkal közelítették az előadást a musicalek világához, hanem az énektechnikával is, ami így kevésbé erőteljes, visszafogottabb vokális produkciókat eredményezett, igaz, artikulációjuk viszont érthetőbb volt.

 eladott mupa 3 Nagy Attila

Jelenet


Mařenka szerepében Heiter Melinda szép dallamíveket énekelt. A darabbéli szerelmével közösen énekelt részleteket kellőképpen érzelmesen adta elő, de nem vált csöpögősen szentimentálissá. A fiatal szerelmes mellett a szüleivel ellenkező tizenéves figuráját is jó színészi érzékkel hozta. Ódor Botond Jeniként szintén kulturált énektechnikával, határozott színpadi jelenléttel játszotta végig az estét. Az ügyvéd Kecalt Cser Krisztián alakította, aki most is meggyőzően bizonyította rátermettségét egy komikus szerepben is. Vašekot Megyesi Zoltán formálta meg találóan, üzembiztos vokális teljesítményt nyújtva. Hábetler András Mařenka apjaként lépett színpadra, s szokásos formáját hozva ismét a tőle megszokott rutinos alakítással örvendeztetett meg bennünket. Öröm volt látni Krušináné szerepében a remek formában lévő Fodor Beatrixet, aki szép muzikalitással, egyenletes szoprán hangon keltette életre szólamát. Méltóságteljes produkciót láthattunk Bátki Fazekas Zoltántól, aki Tóbiás kisebb szerepében is képes volt figyelemre méltó teljesítményt nyújtani. Vašek anyjaként hatásos alakítást láthattunk Megyesi Schwartz Lúciától, és precíz szerepformálásokat Serbán Attilától és Bordás Barbarától.

 eladott mupa 5 Nagy Attila

Bátki Fazekas Zoltán, Cser Krisztián, Megyesi Schwartz Lúcia és Megyesi Zoltán


Szente Vajk
rendezése nem ad mélyebb értelmezést a történetnek, amit egyébként a 20. század közepére helyez. Ettől függetlenül az előadás látványvilága inkább a hagyományosabb színpadra állításokat kedvelők igényeihez áll közelebb. Az események helyszíne egy kertmoziszerűség, büfével, „vetítővászonnal”, amin az előadást illusztráló animációk jelennek meg (a díszlet jól alkalmazkodott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem adottságaihoz). A színpadra állítás nagy erénye, hogy nincsenek benne logikai ellentmondások, és hogy a rendező igyekszik a kórustagokat is a történések részeseivé tenni. Ennek ellenére voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, az énekkar tagjai nem kaptak határozott instrukciókat a színpadi mozgásukat illetően. Összességében a produkció gördülékeny volt és jól működött – csak a prózai párbeszédeket és a mikroportot kellett volna elhagyni.

 

Péter Zoltán

 

fotó: © Nagy Attila / Müpa

 

*

 

2022. február 26., MÜPA, Bartók Béla Hangversenyterem

 

Bedřich Smetana:

Az eladott menyasszony

Vígopera három felvonásban, két részben, magyar nyelven

 

Librettó: Karel Sabina

Díszlettervező: Rákay Tamás

Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida

Videoanimáció: Madarász János

Magyar szöveg és dramaturg: Turcsányi Ildikó

Koreográfus: Túri Lajos Péter

Játékmester: Polgár Etelka

Renei munkatárs: Baja Mónika

Vezényel: Hollerung Gábor

Rendező: Szente Vajk


Szereplők:

Mařenka - Heiter Melinda

Jeník - Ódor Botond

Dr. Kecal, ügyvéd - Cser Krisztián

Vašek - Megyesi Zoltán

Krušina, Mařenka apja - Hábetler András

Krušináné, Mařenka anyja - Fodor Beatrix

Tobias Mícha, Vašek apja - Bátki Fazekas Zoltán

Mícháné, Vašek anyja - Megyesi Schwartz Lúcia

Cirkuszigazgató - Serbán Attila

Esmeralda - Bordás Barbara

Indián - Magyar Péter

Közreműködnek:

A táncban: Bánki Renáta, Bodó Zsombor, Dzsupin Ádám, Glonczi Marcella, Kelemen Krisztián, Kovács Petra, Lámfalusy Szafira Zoé, Misik Renáta, Nagy, Csaba Mátyás, Rimár Izabella, Schlégl András, Szabó András, Szanyi Tamás, Szóka Roland, Takó-Mikler Eszter, Vincze Kitti

Magyar Légtornász Egyesület artistái (művészeti vezető: Vincze Tünde)

Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)

Budafoki Dohnányi Zenekar