ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main kritikak

Hindemith – négyszer

Hindemith – négyszer

A GermanLateNight a Kiscelli Múzeumban. Kritika.

Paul Hindemith, az egyik legjelentősebb 20. századi német zeneszerző négy, rövid művét: három operáját és egy balettel kísért vonósnégyesét mutatta be a Magyar Állami Operaház a GermanLateNight elnevezésű program keretében a Kiscelli Múzeumban. A három operát a Múzeum romtemplomában, a zenekari darabot a belső udvarban láthattuk. Egyetemista alkotók és előadók mutatkoztak be ezen az estén, néhány profi énekessel kiegészülve.

 

A hosszú karácsonyi ebéd

Elsőként Hindemith késői, 1963-as alkotása, A hosszú karácsonyi ebéd című egyfelvonásos opera következett. A mű egy család történetét mutatja be, 90 évet fogva át. Már ebből is nyilvánvaló, hogy meglehetősen sajátos szerkezetű darabról van szó, hiszen több generáció történetét elénk tárni mintegy 50 percben – ráadásul lineáris cselekményvezetéssel – lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Hindemith és szerzőtársa, Thornton Wilder szövegíró azonban ügyesen használják ki az időt: az első, hosszabb jelenetet – egy karácsonyi családi ebéd bemutatását – követően fokozatosan gyorsulnak az események, egyre tömörebben és sematikusabban vázolva a történéseket. Utódok születnek (a mostani előadáson a „csecsemők” csúszdán érkeztek le a színpadra), akik a következő képben kamaszok, majd megöregednek, meghalnak, percek múlva pedig már az újabb generáció karácsonyi ebédjén találjuk magunkat. Fontos dolgok történnek velük: megházasodnak, gyerekeik születnek, eltemetik a szüleiket, háborúban harcolnak, elmagányosodnak, szerelmesek lesznek stb., mégis az a benyomásunk, hogy valójában alig történik itt valami. A már említett időkezelési technika révén ugyanis túl gyorsan és túl messziről látjuk az eseményeket, ennek a sajátos perspektívának köszönhetően pedig ezek az események súlyukat vesztik. A tragédiát nem érezzük tragédiának, nem szomorkodunk, nem örülünk, nem hatódunk meg – egyszerűen csak nézzük a történéseket. Generációk jönnek és mennek, minden ismétlődik, még az időt amúgy jól strukturáló (a színpadon csak imitált) karácsonyi ebédek is szokványosak, közhelyszerűek.

Jól érzékelteti mindezt Hindemith zenéje is. Finoman hangszerelt, technikailag rendkívül precízen kidolgozott muzsikáról van szó, nehéz énekszólamokkal, amely zene azonban mentes a szélsőséges, „látványos” elemektől, nagyívű áriáktól, bombasztikus együttesektől. Minőségi muzsika a legmagasabb szinten, mégis „hétköznapi”, mint amilyen a Bayard család élete.

germanlatenight 2
A hosszú karácsonyi ebéd - Kósa Lőrinc, Brassói-Jörös Andrea, Szűcs Attila,
Kiss Diána, Meláth Andrea és Molnár Anna


Hindemith-től nem áll távol a humor és az irónia (minden generáció ebédjénél elhangzik a csirke tálalásakor a mondat: „Mellét vagy combját kérsz?”), de legalább annyira jellemző a szerző látásmódjára egyfajta sajátos melankólia és az eseményektől való hűvös távolságtartás is. A mostani előadás alkotói inkább a humor oldaláról közelítettek a darabhoz, a produkció egy vidám színjáték benyomását keltette. (Igaz, olykor más hangulati elemekkel is színesítve: szép volt például, ahogyan az idős szülők a színpad mozgatható részén a távoli sötétbe kigördülve integetnek az utódaiknak, búcsúzva tőlük és az élettől.) Hangsúlyozom, a darabtól nem idegen ez a vígoperai megközelítés sem. A néző személyiségétől, gondolkodásmódjától, sőt, pillanatnyi hangulatától is függ, hogyan tekint erre a darabra, és éppen ettől érdekes ez a mű.

A díszletek – amelyek elsősorban egy szobabelső bútorait jelentették – élénksárga színben pompáztak, ami különös kontrasztot alkotott a romtemplom komor falaival. (Ez érdekes volt ugyan, de aligha ez volt az alkotók célja. A hosszú karácsonyi ebéd és a következő opera, az Itt és most miliőjétől idegen ez a környezet, ami csak az est utolsó darabja, a Sancta Susanna esetében biztosított autentikus helyszínt.)

A jelmezek színesek és változatosak voltak, erőteljesen hangsúlyozva az egyes szereplők eltérő személyiségét. 

Az énekesi gárdát egyetemi hallgatók alkották, kiegészülve a fiatal Dékán Jenővel és Meláth Andrea mezzoszopránnal (a Zeneakadémia Ének Tanszékének vezetőjével), aki kifinomult vokális produkciójával és érett játékával egy személyben formálta meg Bayard asszonyt és Ermengarde-t. A fiatalok pontosan énekeltek (az együttes jelenetekben is), kellő átéléssel interpretálva a családi saga szereplőit, legyenek azok tévét bámuló gyerekek, veszekedő házastársak, magányos vénlányok vagy megfáradt, idős szülők. Egy nagyon jó csapatmunka eredményét láttam a színpadon (rendező: Nagy Péter István e.h., dramaturg: Sándor Júlia e.h., látványtervező: Jeli Sára Luca e.h.), amelyhez kitűnő zenei alapot nyújtott a Dénes István által dirigált Opera Zenekar precíz, szofisztikált játéka. 

 germanlatenight 1

A hosszú karácsonyi ebéd
- Meláth Andrea


Szerteágazó a Bayardok családfája, és aki a darabot nem látta, annak nehezen követhető, hogy ki kicsoda, mégis szeretném a fentiek mellett a többi szereplőt is név szerint megemlíteni. Sárközy Xéniát (Lucia), Kósa Lőrincet (Lucia férje, Roderick), Molnár Annát (Charles, illetve Genevieve, ők Lucia és Roderick gyerekei), Blazsó Domonkost (az alaszkai rokon), Brassói-Jörös Andreát (Leonora, azaz Charles felesége, akinek a karaktere telitalálat volt), illetve a kisebb szerepekben Szűcs Attilát (Sam, a katona) és a további leszármazottakat játszó Kiss Diánát és Farkas Andrást.

 

A bolygó hollandi nyitánya

Az est második előadására a múzeum belső udvarán került sor. Hindemith 1925-ös zenés paródiájának teljes címe: A bolygó hollandi nyitánya vonósnégyesre, ahogy azt egy rossz, üdülőhelyi zenekar reggel 7 órakor a falu kútjánál lapról olvassa. Nem tudom, hogy Hindemith Wagnert vagy a rossz zenészeket parodizálja-e inkább ebben a műben, leginkább talán mindkettőt. 

germanlatenight 3 

A körülbelül nyolcperces darabhoz a mostani előadás alkotói balettet is koreografáltak, amiben öt táncos – négy férfi és egy nő – lépett fel. A tánc igen szórakoztató volt, hiszen azt is úgy adták elő, ahogyan egy rossz együttes táncolna. Idétlen történet elevenedett meg az udvar közepén felállított színpadon egy lányról és az őt meghódítani akaró férfiak küzdelméről (vagy valami ilyesmi…), közhelyes balett-sémákkal, suta mozdulatokkal, oda nem illő néptánc-elemekkel, de ügyesen kivitelezve. A darab végén a „Csak 18 éven felülieknek!” figyelmeztetés is értelmet nyert, miután a vörösre festett mellkasú amoroso a lány blúzát is letépte. A balett persze kicsit elvonta a figyelmet a zenészekről, pedig ők is remek teljesítményt nyújtottak. (Szándékoltan hamisan, rosszul játszani, énekelni vagy táncolni egyáltalán nem könnyű.)

A színlapon Nagy Péter István, az előző produkció rendezője koreográfusként van feltüntetve, a táncosok Varga-Lakatos Boglárka, Widder Kristóf, Gyulai-Zékány István, Takács László és Újvári Milán voltak.

 

Oda-vissza

Az est harmadik produkciója Hindemith Oda-vissza című operája volt, egy tízperces, groteszk szkeccs, egész pontosan „burleszk egy jelenetben”. A cselekmény szerint a férj hazaérkezik a feleségéhez, észreveszi, hogy a nő egy levelet rejteget, lelövi a nejét, majd öngyilkos lesz. Ekkor jön azonban a deus ex machina, megjelenik az égi Bölcs, aki megkegyelmez, így a mű közepén megfordul a cselekmény, és elindul visszafelé (!). A férj felkel, a feleség is, a darab végén pedig a férfi elmegy hazulról. Hogy mi történik ezután, már nem tudjuk meg. Vagy újraindul a történet – és csak remélhetjük, hogy a leleplezés (a levél megtalálása) ezúttal valamiért meghiúsul majd, és minden jóra fordul –, vagy teljesen megfordult az idő: visszafiatalodnak, végül megszületnek. Tulajdonképpen ez utóbbi is happy end… 

 germanlatenight 4

Oda-vissza - 
 Gulyás Bence, Drahos Evelin, Cser Ágoston, Kósa Lőrinc és Szeőke Zsuzsanna


A díszletet egy hatalmas lépcsősor jelentette, annak oldalában volt berendezve a kis lakás. A rendező Varga Bence egyetemi hallgató, a látványtervező Giliga Ilka volt, a Bölcset Erdős Róbert, a házaspárt pedig Gulyás Bence, illetve Drahos Evelin alakította, pontosan énekelve, hiteles játékkal.

Egy ziccert azért kihagytak: sokkal hatásosabb lett volna, ha a mű felétől kezdve a szereplők visszafelé mozognak. Ami nem lehet könnyű, de megérte volna megtanulni. 

 

Sancta Susanna

Utolsóként láthattuk Hindemith korai, 1922-es operáját, a Sancta Susannát. Nehéz nagyobb kontrasztot elképzelni az előző két darab és e mű között. A Sancta Susanna komor, nyomasztó hangvételű opera, ami annak idején – sőt, azóta is – botránykő a közönség egy részének szemében.  (Részben ez is lehet az oka, hogy most láthattuk Magyarországon először.) A darab ősbemutatójának vezénylését a legendás karmester – Hindemith műveinek amúgy lelkes tolmácsolója –, Fritz Busch is morális okokra hivatkozva utasította vissza.

A mű egy apáca belső vívódását mutatja be hite, önmegtartóztató életmódja és elfojtott szexuális vágyai között. Utóbbi felszínre törése végül a lány vesztét jelenti.

A nyitójelenetben a kolostorban élő Susannát látjuk a földön ülve, akivel az idősebb apáca, Clementia nővér közli: a lány nyilvánvalóan beteg, és már nem sokáig fog élni. Susannát azonban nem betegség, hanem a vágyak gyötrik: már a kolostort körülvevő virágok illata is érzéki élményt jelent számára, nem beszélve a közeli bokorban szerelmeskedő fiatal pár szenvedélyes hangjairól. Clementia elborzadva figyelmezteti a lányt: egyszer, régen látott már hasonlót ezen a helyen. Akkor, az a lány megbűnhődött, holtteste a kolostor falába van temetve. De Susanna már képtelen uralkodni magán, ruháit ledobva a teremben álló feszülethez lép, és átöleli a Jézus-szobrot. Apácák veszik lassan körül, és Susanna is szerencsétlenül járt elődje sorsára jut. 

 germanlatenight 5

Sancta Susanna
- jelenet


A Kiscelli Múzeum romos templombelsője, monumentális terei, lenyűgöző boltívei tökéletesen illúziókeltő, természetes díszletet adtak. A félhomályban az apácák fekete-fehér ruhái és az egyetlen díszlet, a feszület baljós hangulatot árasztottak, a komor színeket csak a távolabb, egy boltív által elválasztott teremben ülő, megvilágított zenekar látványa oldotta valamelyest.   

Hindemith expresszionista jegyeket magán viselő darabjában az énekszólamokat töredezett párbeszédek, rövidebb-hosszabb monológok jellemzik. Figyelemre méltó a zene hangulatfestő ereje, ami olykor szokatlan zenei effektusokban is megnyilvánul (például a mű elején perceken át, halkan szóló magas orgonahangban, vagy a harangok használatában). Érdekes kontrasztot képez a kevés énekszólam és a nagyméretű zenekar együttes alkalmazása.

Clementia szerepében ismét Meláth Andrea lépett színpadra, aki szuggesztív, szenvedélyes, drámai erejű alakítást nyújtott. A Susannát megformáló Sáfár Orsolya pedig egyenesen bámulatos volt. Az apácalány minden lelki rezdülését érzékenyen, őszintén tolmácsoló alakításnak köszönhetően az első pillanattól kezdve Susannát láttuk a színpadon, nem pedig egy énekesnőt. A zenei és dramaturgiai értelemben is az előadás csúcspontját jelentő résznél, amikor az eksztatikus-erotikus állapotba kerülő lány átöleli a Jézus-szobrot, Sáfár Orsolya hosszan kitartott, háromvonalas „C” hangja teljesen betöltötte a hatalmas termet. (A zeneszerző itt csakugyan forte fortissimót ír elő a zenekar és Susanna számára is, ezt azonban egyetlen más felvételen sem hallottam ilyen hatásosan megszólalni.) Egy pillanatra mintha megállt volna az idő, felejthetetlen jelenet volt. 

 germanlatenight 6

Sancta Susanna
- Sáfár Orsolya


Dénes István
és a zenekar teljesítményéről már A hosszú karácsonyi ebéd kapcsán is elismerően szóltam. Hasonlóan nívós, koncentrált, precíz produkció és stílusismeret jellemezte őket az est további részében is, legyen szó kamarazenekari (Itt és most) vagy nagyzenekari hangzásról (Sancta Susanna).

A fiatal, friss, ötletekkel teli alkotói csapatnak, előadói gárdának és a bátor helyszínválasztásnak köszönhetően létrejött izgalmas este után megint csak az jut eszembe: ennyi volt? Csak három előadás? Nem kellene ezeket a produkciókat valahogyan repertoáron tartani?


Csák Balázs

fotók: Nagy Attila

A lead-képen: Sáfár Orsolya (Sancta Susanna)


***


2018. május 20. Kiscelli Múzeum

*
Hindemith:

A hosszú karácsonyi ebéd
Opera egy felvonásban, német nyelven, magyar felirattal
ELŐSZÖR AZ OPERA MŰSORÁN

Szövegíró: Thornton Wilder
Mágori Erzsébet drámafordítását a magyar nyelvű feliratokhoz átdolgozta: Sándor Júlia e.h.
Látványtervező: Jeli Sára Luca e.h.
Dramaturg: Sándor Júlia e.h.
Rendező: Nagy Péter István e.h.
Karmester: Dénes István

Szereplők:
Lucia - Sárközy Xénia v.h.
Lucia II - Kiss Diána v.h.
Leonora - Brassói-Jörös Andrea v.h.
Bayard asszony, Ermengarde - Meláth Andrea
Geneviève - Molnár Anna v.h.
Charles - Dékán Jenő
Roderick - Kósa Lőrinc BA II.
Roderick II - Farkas András MA I.
Sam - Szűcs Attila v.h.
Brandon - Blazsó Domonkos v.h.

*
Hindemith:

A bolygó hollandi nyitánya vonósnégyesre, ahogy azt egy rossz, üdülőhelyi zenekar reggel 7 órakor a falu kútjánál lapról olvassa
Koreografált nyitányparódia, szöveg nélkül
MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ

Koreográfus: Nagy Péter István e.h.
Látványtervező: Jeli Sára Luca e.h.
Dramaturg: Sándor Júlia e.h.
Karmester: Dénes István
Táncosok: Varga-Lakatos Boglárka / Widder Kristóf / Gyulai-Zékány István e.h. / Takács László / Újvári Milán

*
Hindemith:

Oda-vissza
Burleszk egy jelenetben, német nyelven, magyar felirattal

Szövegíró: Marcellus Schiffer
Magyar nyelvű feliratok: Fabacsovics Lili e.h.
Látványtervező: Giliga Ilka
Dramaturg: Fabacsovics Lili e.h.
Rendező: Varga Bence e.h.
Karmester: Dénes István

Szereplők:
Emma néni - Szeőke Zsuzsanna
Robert - Gulyás Bence v.h.
Helene, a felesége - Drahos Evelin f.h. BA II.
Orvos - Cser Ágoston BA III.
Ápoló - Kósa Lőrinc BA II.
Bölcs - Erdős Róbert BA I.
Szolgálólány - Bokor Felícia

*
Hindemith:

Sancta Susanna
Opera egy felvonásban, német nyelven, magyar felirattal
MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ

Szövegíró: August Stramm
Nagy Vivienn e.h. fordítását a magyar nyelvű feliratokhoz átdolgozta: Fabacsovics Lili e.h.
Látványtervező: Giliga Ilka
Dramaturg: Fabacsovics Lili e.h.
Rendező: Varga Bence e.h.
Karmester: Dénes István

Szereplők:
Susanna - Sáfár Orsolya
Klemencia - Meláth Andrea
Idős nővér - Fürjes Anna BA III.
Szolgáló - Kurely László e.h.
Szolgálólány - Szenteczki Zita
Apácák kórusa: Topolánszky Laura BA II. / Hiroko Katoh Part time student / Fenyvesi Gabriella BA I. / Somogyi Lili BA I. / Ambruzs Berill BA II. / Kovács Viola BA I. / Józan Vivien BA I. / Borzási Boglárka BA II.