ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main kritikak

"Aki igent mond"

"Aki igent mond"

Kurt Weill operája a Művészetek Palotájában. Kritika.

A fiú, aki cselekedett

A Budapesti Fesztivál Zenekar fontosnak tartja a komolyzene megszerettetését a fiatalsággal, és ennek érdekében immár harmadik alkalommal vállalkozott egy gyermekopera előadására, amellyel a későbbiekben középiskolákban szeretnének turnézni. Ez alkalommal Elisabeth Hauptmann és Bertolt Brecht iskoladrámájára, az Aki igent mondra esett a választásuk, amelyhez Kurt Weill komponált zenét. A Fesztivál Színházban megtartott előadást a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves hallgatóival közösen valósították meg.

Hauptmann és Brecht drámája két részből áll, amelyek ugyanazt a történetet mondják el két különböző végkifejlettel. Az első részben a darabban szereplő kisfiú igent mond arra a hagyományra, miszerint a zarándoklat során a hegymászásban megfáradt, az utat folytatni képtelen vándort társai le kell, hogy vessék a völgybe, ha folytatni akarják útjukat. A második részben viszont szembe megy a hagyománnyal, és azt kéri társaitól, hogy forduljanak vissza és vállalják az ezzel járó szégyent. Társai eleinte haboznak, mert nem akarnak köznevetség tárgyává válni, de a tanító szavai végül meggyőzik őket a visszafordulásról. A fiú ugyanis beteg édesanyjának akar gyógyszert hozni a hegy túloldaláról, akinek ő az egyetlen támasza.

weill brecht
Bertolt Brecht

Az előzetes tervek szerint a két rész közé, illetve a második rész végére a középiskolai előadások során a szervezők beszélgető részeket iktatnak majd be, amelyek lehetőséget biztosítanak az előadás közben, illetve után, hogy a tizenévesek hozzászóljanak a látottakhoz, elmondják gondolataikat a történetről.

A fiú egyetértését és ellentmondását egyaránt különbözőképpen interpretálhatjuk. Igent mondását vallási szempontból a hagyományok tisztelete motiválja, illetve a közösségért hozott áldozatként értelmezhetjük, mellyel előtérbe helyezi társai érdekeit saját érdekeivel szemben. De tekinthetjük azt a vallási normákkal szembeni vak engedelmességnek is. Ellenmondását pedig egyaránt motiválhatja a közösség provokálása, beteg édesanyja iránt érzett szeretete, félelme a haláltól, vagy értelmezhetjük azt vitára való felhívásként is, amellyel mintegy a hagyományok újra értelmezését kezdeményezi. Pedagógiailag tehát a darab több etikai kérdés megvitatására is alkalmas.

weillhauptmann
Elisabeth Hauptmann

Brecht és Hauptmann egy japán no drámát dolgozott fel színdarabjában, s Novák Eszter a legegyszerűbb eszközökkel dolgozó minimalista rendezése sikeresen idézte meg a japán no előadások hangulatát, amit alapvetően a magyar közönség ízlésvilágához igazított. Raklapok és bambusz rudak segítségével a tulajdonképpeni díszletet a kórustagok alkották, akik a rudakkal meglehetősen összetett és igen gondosan összehangolt mozgásművészetet végeztek, melynek során ők alkották a hegyet, amelyen a fiú felmászott, a zarándokok menedékhelyét, vagy a fiú és édesanyja házának falait. A tér behatárolásával pedig mintegy a szereplők választási lehetőségeinek szűkösségét, illetve a választási kényszer szükségességét is szimbolizálták.

A rendezőnő kiváló atmoszféra-teremtőnek bizonyult, mindvégig képes volt fenntartani a közönség érdeklődését az alapvetően elvont és talán sokak számára unalmasnak tűnő cselekmény ellenére is. A rendezés nem arra törekedett, hogy bármit is átértelmezzen vagy megfejtsen, de úgy gondolom, hogy jelen előadásban erre nem is volt szükség: a rendezés gondolatébresztő és számos asszociáció felkeltésére ad lehetőséget a tizenévesek számára. Ezzel nemcsak a Fesztivál Zenekar, hanem a szerzők szándékának is eleget tesz, hiszen a darabot a két világháború között gyakran játszották német középiskolákban.

weill 1
Kurt Weill

Weill könnyen befogadható zenét komponált a darabhoz, amely inkább a musicalek stílusvilágához áll közelebb, ugyanakkor a kissé dzsesszes, populárisabb zenei motívumok és megoldások ellenére az énekszólamok deklamáló „zenei párbeszédekből” állnak, amelyek a késő romantikus, átkomponált operák stílusát idézik meg. Az opera nem állítja különösebben nehéz feladat elé a képzett operaénekeseket, ahogy a kamarai hangszerelésű zenekari kíséret se ró nagy terhet a zenészekre. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói számára azonban nyilván nagyobb kihívást jelenetett a körülbelül egy órás előadás végigéneklése, de mindent összevetve derekasan helytálltak. A szólóénekesek nagyobb pontatlanságok nélkül, kifejezően, szép, érthető artikulációval adták elő szerepüket, a kórusrészletek is egységesen és egyenletesen szóltak. A Jankó Zsolt dirigálta zenekarnak is sikerült megragadnia a darab meditatív hangvételét, s az egyszerű motívumokból építkező zenekari kíséret jól szolgálta a szereplők jellemábrázolását.

Egy érdekes, átgondolt és gondolatgazdag előadásnak lehetett tehát szem- és fültanúja, aki ellátgatott szeptember 10-én a Fesztivál Színház előadására. A nézőtér azonban sajnos erősen foghíjas maradt - a budapesti közönség újfent tanúbizonyságot tett konzervatívabb ízlésvilágáról.

Péter Zoltán

weill 2

***

2014. szeptember 10. Művészetek Palotája, Fesztivál Színház

Weill-Hauptmann-Brecht

AKI IGENT MOND

 

Közreműködik:

a Budapesti Fesztiválzenekar; a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves osztálya

 

 

Díszlet, jelmez: Fekete Anna

Mozgás: Horkay Barnabás

Fordító: Szabó T. Anna

Korrepetitor: Szabó Mónika

Vezényel: Jankó Zsolt

Rendező: Novák Eszter