Opera Koestlerről

Opera Koestlerről

head main kritikak

A XX. századi életérzés és történelem elevenedett meg Arthur Koestler tragikus életútján keresztül az Operaház színpadán Sári József Napfogyatkozás című alkotásának november 28-i bemutatóján. Kritika.

Napfogyatkozás

Dokumentumopera - Koestlerről

Bár a politikai determináltság, az elidegenedés és az értelmiségi lét kérdéseit boncolgató alkotás műfaji megjelölése opera, valójában egy színházi előadást, a dokumentumszínházi forma - tévéjátékhoz közelítő - érdekes kísérletét láttunk.

A zene magán viseli a kortárs „muzsika" minden jellegzetességét: elidegenítő hatásokkal élve inkább az intellektusra próbál hatni, mintsem az érzelmekre. "Inkább az intellektusra próbál hatni..." A mű befogadásánál sem a zene az elsődleges, az előadás után egyetlen dallam sem marad meg a hallgatóban. Kovalik Balázs rendezése is a színházi jellegre épített és egyértelműen az intellektualizmusból indult ki. A jelenetek között az Arthur Koestler műveiből vett, színpadra vetített idézetek hozták közelebb az írót a közönséghez, és a különféle filmes megoldások (vetítések, a zene felhangzása előtt vetített portréfilm-részlet) is ezt a célt szolgálták. A megszokott Kovalik-rendezésekhez képest is új utat talált a rendező: csak az erős vizualitás, a díszlettervező, Horgas Péter segítségével kivitelezett négyzetes-lépcsőzetes térkonstrukció és a nagyszabású tablók felrakása (külön elismerést érdemel a kórusmozgatás) az, amely korábbi munkáival párhuzamba állítható.

resize_of_dsc_0030uj

A színpadraállítás az elidegenítés eszközeivel élt, leginkább a személyes kapcsolat hiánya hagyott maga mögött űrt. "A krokodil szájbarágós megoldásnak tűnt..." Nem derült ki ugyanis a rendezésből, miért pont Koestlerre esett a választás: Kovalik Balázs nem találta meg azt a személyes viszonyítási pontot, amely többet tudott volna adni egy puszta rekonstrukciónál. Ennyi erővel akár egy másik író is lehetett volna a főszereplő. A diktatórikus államok terrorgépezetét szimbolizáló hatalmas krokodil szájbarágós megoldásnak tűnt. Nem jött át az a katartikus üzenet, amely Koestler főművének, a sztálini Szovjetunió és a kommunista államok működési mechanizmusát bemutató Sötétség délben című regényének üzenete. Az opera címe, a Napfogyatkozás a mű német nyelvű fordítása, a cselekmény viszont nem a regény történetét követi, hanem az író élettörténetét – gyermekkorától az öngyilkosságáig.

resize_of_dsc_0472uj

A zenei megvalósítás – hasonlóan a kortárs operák döntő többségéhez – itt is hálátlan feladatot jelentett a közreműködő apparátus számára. "Hamar Zsolt tudása legjavát nyújtotta..." Pedig az átláthatatlan, bonyolult, nem éppen közönségbarát zenei szövet elsajátítása komoly felkészülési periódust igényelt. A zürichi és a frankfurti dalszínházak állandó vendégdirigense, Hamar Zsolt tudása legjavát nyújtotta, mindent megtett az összetett struktúrák kibontása érdekében. Abszolút precizitása, zeneszerzői tevékenysége révén is avatott stílusismerete és az összecsiszolt hangzáskép megvalósítása meg is mutatkozott. (A kiváló fiatal karmestert az Ybl-palotában az idei évadban a Napfogyatkozás további négy előadása mellett csak a Bohémélet decemberi sorozatában láthatjuk.)

resize_of_dsc_0595uj

A darab középpontjában Koestler áll, akinek alakja magasan kiemelkedik a népes szereplőgárdából. Perencz Béla hitelesen formálta meg a kereső embert, a társadalmi problémák iránt érzékeny, ugyanakkor magányra ítéltetett, rezignált értelmiségit. Még az elidegenítő hatások és a dokumentumjáték-jelleg ellenére is képes volt tragikus hőssé emelkedni, felnőni a színészileg nem mindennapi kihívásokat támasztó szerephez. A művész megfázása ellenére vállalta a bemutatót és mikroporttal énekelte végig az előadást. Vokális indiszponáltsága főleg az első részben mutatkozott meg, de mivel beosztotta a hangját, ez nem volt túlságosan zavaró. A spanyolországi fogságban játszódó hatalmas börtönmonológjaiban és a zárójelenetben különösen megnyilvánult atmoszférateremtő készsége és összességében hangi szempontból is emlékezetes interpretációt nyújtott.

resize_of_dsc_0683uj

Fontos szerep jutott a jeles költőt és írót, Németh Andort megszemélyesítő Palerdi Andrásnak. Minden regiszterben kiegyenlített basszusán hitelesen szólaltak meg a politikai kérdésekben is határozott álláspontot képviselő kávéházi bohém értelmiségi zenei ívei. A kirakatperben elítélt meggyőződéses kommunistát, Otto Katz-ot több éves színművészi tapasztalatával a háta mögött meggyőzően alakította Nyári Zoltán. A modern operában még operetténekesi háttere sem volt zavaró, teljesítménye minden tekintetben jó volt. József Attilaként Geiger Lajos hangilag és színészileg egyaránt figyelemreméltó alakítást nyújtott. A kis Lővyként pedig Kiss Tivadar ismét bebizonyította, hogy a jeles karaktertenorok minden ismérvével rendelkezik. Prózai színészekhez méltó lélekábrázolása a rémálmaival küzdő, öngyilkosságba menekülő neurotikus figurában teljes egészében kibontakozott. A további szerepekben is szép alakítások születtek, annak ellenére, hogy a rövidebb terjedelem, az epizód-jelleg sajnálatos módon elég szűkre szabta lehetőségeiket.

Péterfi Nagy László

További képek:

resize_of_dsc_0047uj

resize_of_dsc_0145uj

resize_of_dsc_0174uj

resize_of_dsc_0401uj

resize_of_dsc_0494uj

resize_of_dsc_0498uj

Fotók: Éder Vera

2009 november 28.
Magyar Állami Operaház

Sári József:
Napfogyatkozás
Opera két felvonásban

Zeneszerző: Sári József
Szövegíró: Elisabeth Gutjahr
Fordította: Csákovics Lajos
Rendező: Kovalik Balázs
Díszlettervező: Horgas Péter
Jelmeztervező: Angelika Höckner
Karigazgató: Szabó Sipos Máté

Karmester: Hamar Zsolt

Arthur Koestler - Perencz Béla
A gyermek Kösztler Artúr - Tassonyi Balázs
Németh Andor - Palerdi András
József Attila - Geiger Lajos
Otto Katz - Nyári Zoltán
A kis Löwy - Kiss Tivadar
Funkcionárius - Gábor Géza
Walter Benjamin - Tóth János
Dörte, Koestler első felesége - Hajnóczy Júlia
Maria Klöpfer, Koestler barátnője – Schöck Atala
Az anya - Kovács Annamária
Mamaine, Koestler második felesége - Fodor Gabriella
Leopold nagypapa - Szüle Tamás
Juci, Németh Andor felesége - Szolnoki Apollónia
Zsuzsa - Váradi Zita
Kassák Lajos - Asztalos Bence
Marika grófnő - Gémes Katalin
Lesznai Anna - Sánta Jolán
Radnóti Miklós - Cser Krisztián
Ignotus Pál - Clementis Tamás
1. hivatalnok - Ambrus Imre
2. hivatalnok - Egri Sándor
1. író - Búra Attila
2. író - Fenyvesi Attila
3. író - Gál János
Udvarló - Takács András
1. hölgy - Réder Katalin
2. hölgy - Nagy Gabriella
3. hölgy - Baukó Gabriella
4. hölgy - Németh Mónika
1. pincér - Garamvölgyi Zoltán
2. pincér - Becsei Dániel
3. pincér - Nagy Dávid

Vissza a tetejére