ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main kritikak

Élet és halál határmezsgyéjén

Élet és halál határmezsgyéjén

Operaverseny és Fesztivál a Mezzo Televízióval 2009. Marco Tutino: Vita című operája. Kritika.
Élet és halál határmezsgyéjén

 

Tutino mesterműve, a „Vita"

 

Különleges zenei és színházi élményben volt részünk november 12-én és 13-án a Szegedi Mezzo Operafesztiválon. A kortárs olasz zeneszerző, Marco Tutino Vita című operájának magyarországi ősbemutatója nemcsak a fesztivál történetében, hanem az idei operapremierek között is központi helyet foglal el. Zene és dráma, realitás és vízió találkozása, az elidegenedett értelmiségi lét dilemmája az élet és a halál határmezsgyéjén, az orvosi kísérleti alannyá válás tragédiája - így lehetne talán a legjobban összefoglalni a rendkívül expresszív dalmű lényegi mondanivalóját.

 

 

m09_1727_biguj

Michal Kristek, Peter Svetlik (17. századi orvosok),

Zuzana Dunajcanová (Vita), Anna Nitrová (17. századi orvos)

 

Az 1954-ben született Marco Tutino a Neo-Romantico csoport vezéregyéniségeként a hetvenes években robbant be az olasz zenei életbe. Alkotásai közül kiemelkedik az 1990-ben Livornóban Giuseppe Giacomini főszereplésével bemutatott opera, a Giovanni Verga novellájára írt La Lupa, a Vatikán jubileumán, 2000 augusztusában felhangzott Kyrie és Agnus Dei (Missa Solemnis Resurrectionis), a II. János Pál szövegére írt, Placido Domingo tolmácsolásában 2003-ban előadott Béke dala (Canto di Pace), a Libera me - Requiem a maffia áldozataiért (Requiem in memoria delle vittime della mafia, 2003, Palermo).  Az opera műfaja központi jelentőséget foglal el életművében (Pinocchio, Cyrano, II. Frigyes [Federico II], Vita), de komponált musicalt (A csizmás kandúr [Il gatto con gli stivali]) és balettet is (III. Richard). Különleges műfaji meghatározást kapott a Szépség és a szörnyeteg című egyfelvonásos „valóság-kabaré". A zeneszerző korábban a torinói Teatro Regio művészeti vezetői tisztségét látta el, 2006-tól pedig a bolognai Teatro Comunale igazgatója.

 

A Vita című opera az amerikai drámaírónő, Margaret Edson (1961-) Wit című, 1995-ben, a kaliforniai Costa Mesában bemutatott Pulitzer-díjas tragédiájának operaszínpadi adaptációja, Patrizia Valduga szövegkönyvére. A másfél órás, egyfelvonásos dalmű bemutatójára a milánói Piccola Scalában 2003. május 9-én került sor, Anna Caterina Antonacci, Michele Pertusi, Keith Olsen, Laura Cherici és Giovanni Battista Parodi közreműködésével, Giuseppe Grazioli vezényletével, Giorgio Gallione rendezésében.

 

 

m09_1760_biguj

Zuzana Dunajcanová (Vita), Chad Armstrong (John Donne)

 

 

m09_1856_biguj

Zuzana Dunajcanová (Vita), Marc Haffner (Dr. Jason Posner),

ill. Marianna Pillárová, Anna Nitrová és Michal Kristek (17. századi orvosok)

 

A főhősnő Victoria Bearing professzorasszony, a 17. századi líra elismert szakértője, aki az angol metafizikus költő, John Donne (1572-1631) életművét kutatja. Beceneve az angol nyelvű, eredeti drámában Wit (számos jelentéstartalommal bíró szó: elmésség, szellemesség, értelem, ész, intelligencia, bölcsesség, bölcs/szellemes ember, sziporkázó ötletesség), az olasz változatban Vita (Élet). Az élet valósága elől az esztetizálásba menekülő, egyedülálló nő életében akkor következik be a változás, amikor petefészekrákot diagnosztizálnak nála. Gyógyíthatatlan betegsége által kiszolgáltatva válik az orvosi kísérletezés szenvedő alanyává és néz szembe saját addigi életével. A szellemi utazásban - barátok és hozzátartozók híján - a fantáziájában megelevenedő John Donne a vezetője (ez a Dante-Vergilius párhuzamnak is megfeleltethető), aki rádöbbenti, azzal hibázta el az életét, hogy nem szeretett másokat és saját önzősége idegenítette el az élettől. A halálfélelem és a kemoterápiás kezelések fájdalmaiban meggyötört asszony fokozatosan épül le, még gyönyörű haja is kihullik. Végül leáll a szíve és mentora átvezeti a halálba.

 

 

m09_1878_biguj

Zuzana Dunajcanová (Vita)

 

Az opera zenéje adekvát kifejezése a lelki drámának: az olasz tradíciónak megfelelően mindvégig megmarad a tonális keretek között, de végsőkig fokozott expresszivitása és drámaisága révén a műfaj fejlődésének is képes új távlatokat nyitni.

A kortárs dalmű ideális interpretációban szólalt meg a világhírű karmester, Oliver von Dohnányi pálcája alatt. Az osztravai Morva-Sziléziai Nemzeti Színház zenekara művészi profizmusról tett tanúbizonyságot, Dohnányi pedig tudatosan építette fel és vezette végig a mű dinamikáját. A dramaturgiához tökéletesen illeszkedő vezénylésén túl olyan egységes hangzásvilágot hozott létre, amelyet csak kevés dirigens tud együtteséből elővarázsolni. A magyar zenei élet nagy nyeresége lenne, ha több alkalommal lépne fel a hazánkban.

 

 

m09_1884_biguj

Zuzana Dunajcanová (Vita), Marc Haffner (Dr. Jason Posner),

Peter Svetlik, Michal Kristek (17. századi orvosok)

 

 

m09_1938_biguj

Vaclav Zivny (Dr. Kelekian), Anna Nitrová (Televíziós újságíró)

 

Az előadás rendezését Telihay Péter jegyzi, aki hitelesen állította színpadra az élet és a halál közötti átmeneti állapotot. Az őrlődő asszony szenvedésének vizuális kivetülése is megrázó erővel hatott a közönségre. Telihay Péter különösen közel érzi magához az opera műfaját, mint „a legabsztraktabb műfajt, a színházcsinálás csúcsát". Britten Lucretia meggyalázása és Bizet Carmen című dalműve után ez a harmadik opera, amelyet lehetősége nyílt megrendezni.
A Vitáról így nyilatkozott lapunknak: „A Vita központi témája az ember küzdelme a halállal. Ez nagyon szomorú történet, amelyet személyesen is ismerek, de még ilyen kilátástalan helyzetben is van olyan pillanat, amelyben lehet reményt találni. Minden, amit teszünk az életben, automatizmus, természetes a számunkra, de a halál előtt felfedezzük, mégsem természetes mindez. Újra kell tanulni ilyenkor az életet. Izgalmas dráma ez a küzdelem és nagyon nehéz méltó módon meghalni." A rendező szívesen emlékszik vissza a próbafolyamatra is: „Nagyszerű kollektívával dolgoztam együtt, kiváló karmesterrel, zenekarral, a címszerepet alakító Zuzana Dunajčanovával és a többi szereplővel. Életem egyik legjobb munkatapasztalata ez az előadás."

 

 

m09_2102_biguj

Telihay Péter rendező

 

Az abszolút főszerepet, az elmúlással szembesülő, magányos értelmiségi asszonyt az operaverseny eddigi legösszetettebb interpretációjával Zuzana Dunajčanová formálta meg. A fiatal szlovák mezzoszoprán az osztravai operában Carment, Dorabellát és Tutino La Lupájának címszerepét alakította. A pozsonyi dalszínházban 2006-tól lép fel: a Parasztbecsület Mamma Luciáját és Tibor Freso Martin a slinko című dalművének egy kisebb szerepét énekli. 2008 őszén Klagenfurtban Catalani La Wallyjának Afrájával vendégszerepelt. A művésznő ígéretes pályafutás előtt áll, hangilag és színészileg egyaránt figyelemreméltó tehetség. Minden regiszterben kiegyenlített, nagy, drámai hangmatériával és igen szép hangszínnel rendelkezik, emellett atmoszférateremtő személyiség, összetett jellemábrázolása a prózai színészekével vetekszik. Külön kiemelendő, hogy a rendezői koncepciónak teljesen alávetve magát a legképtelenebb testhelyzetekben - infúzióra kötve, a levegőben lógva - is tökéletesen formálta meg a frázisait. A Mezzo-verseny ideális lehetőséget biztosít a számára, hogy nemzetközi szinten is felfigyeljenek rá.

 

 

m09_1899_biguj

Peter Svetlik (17. századi orvos)

 

 

m09_1916_biguj

Zuzana Dunajcanová (Vita),

Veronika Dohnalová (A gyermek Victoria)

 

John Donne figuráját az amerikai Chad Armstrong alakította. A basszbariton eddigi pályája során szülőhazája kisebb teátrumaiban lépett fel (New York-i Dicapo Opera, Utah Festival Opera, Hamptoni Opera, Tulsa Opera) olyan szerepekben, mint Taddeo (Az olasz nő Algírban), Germont, Mercutio, Marcello és Silvio. Sajnos, vokális teljesítménye énektechnikailag nem volt kifogástalan. A szükséges hangerővel rendelkezik ugyan, de nyomva, préselve énekel és a legatók zenei ívét sem adja vissza. Modern operáról lévén szó, hangi hiányosságai talán nem voltak annyira szembeötlőek, de színészileg sem volt sok lehetősége kibontakozni, eléggé panoptikum-szerű, statikus figurát (korabeli jelmezben) kellett megjelenítenie.

A tavalyi Mezzo-versenyen Marschner A Vámpírjának Edgar Aubry-jét alakította a francia tenor, Marc Haffner - korábban az ulmi, jelenleg a rennes-i opera tagja -, aki most az egyik orvost, Dr. Jason Posnert formálta meg. Basszbariton kollégájához hasonlóan az ő vokális adottságaihoz is a modern művek állnak közel: kissé érdes hangja és legato technikájának hiánya a klasszikus repertoárban még nyilvánvalóbb lenne.

 

 

m09_1927_biguj

Zuzana Dunajcanová (Vita), Zuzana Marková (Susan)

 

A versenyszerepeken kívül nagyobb feladat jutott még a Susan ápolónőt megszólaltató fiatal szopránnak, Zuzana Markovának. Tehetséges énekes, figyelemreméltó hanganyaggal és kellemes hangszínnel. A Dr. Kelekian főorvost alakító basszista, Václav Živný viszont sem hang-, sem kifejezőerőben nem felelt meg a követelményeknek. A partitúrán belül külön zárt egységet képez az orvosok kvartettje, akik hol 17. századi ruhában, hol modern kórházi öltözékben kommentálják az eseményeket. Marianna Pillárová (szoprán), Anna Nitrová (mezzoszoprán), Peter Svetlík (tenor) és Michal Křístek (basszus) hangja ideálisan illeszkedett egymáshoz, együttesük kiegyensúlyozott hangzása külön dicséretet érdemel.


Péterfi Nagy László


(Fotók: Dusa Gábor)

 

 

m09_1947_biguj

Zuzana Dunajcanová (Vita), Marc Haffner (Dr. Jason Posner)

 

 

m09_1981_biguj

Anna Nitrová (17. századi orvos)

 

 

m09_2036_biguj

Zuzana Dunajcanová (Vita), Chad Armstrong (John Donne)

 

 

 

Szegedi Nemzeti Színház, 2009. november 13.
Operaverseny és Fesztivál a Mezzo Televízióval


Morva-Sziléziai Nemzeti Színház
Ostrava, Csehország

Marco Tutino:
VITA

Egyfelvonásos opera

A szöveget Patrizia Valduga írta.

Versenyszerepek:

Vita (szoprán) - Zuzana Dunajčanová (Szlovákia)
John Donne (basszbariton) - Chad Armstrong (Kanada)
Dr. Posner (tenor) – Marc Haffner (Franciaország)

További szereplők:

Victoria, a gyermek Victoria (fehér hang) - Veronika DOHNALOVÁ
Ápolónő (szoprán) - Zuzana MARKOVÁ
Dr. Kelekian (basszus) - Vaclav ZIVNY
17. századi orvos (szoprán) - Marianna PILLÁROVÁ
Radiológiai technikus (szoprán) - Marianna PILLÁROVÁ         
Belgyógyász (szoprán) - Marianna PILLÁROVÁ
Az „újjáélesztő" (szoprán) - Marianna PILLÁROVÁ         
Tv-s sminkes (szoprán) - Marianna PILLÁROVÁ
17. századi orvos (mezzoszoprán) - Anna NITROVÁ
Radiológiai technikus (mezzoszoprán) - Anna NITROVÁ    
Belgyógyász (mezzoszoprán) - Anna NITROVÁ
Az „újjáélesztő" (mezzoszoprán) - Anna NITROVÁ
Televíziós újságíró (mezzoszoprán) - Anna NITROVÁ
17. századi orvos (tenor) - Peter SVETLÍK
Radiológiai technikus (tenor) - Peter SVETLÍK        
Belgyógyász (tenor) - Peter SVETLÍK
Az „újjáélesztő" (tenor) - Peter SVETLÍK
Operatőr (tenor) - Peter SVETLÍK  
17. századi orvos (basszbariton) - Michal KŘÍSTEK                
Radiológiai technikus (basszbariton) - Michal KŘÍSTEK              
Belgyógyász (basszbariton) - Michal KŘÍSTEK           
Az „újjáélesztő" (basszbariton) - Michal KŘÍSTEK          

Közreműködik: a Szegedi Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Oliver DOHNANYI

Díszlettervező: MENCZEL Róbert
Jelmeztervező: ZEKE Edit

Rendező: TELIHAY Péter