ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main kritikak

Saxophone Lillafüreden

Saxophone Lillafüreden

A hegyek közt rejtőzködő Lillafüred adott otthont Jónás Krisztina szoprán és a Budapest Saxophone Quartet közös koncertjének június 17-én, vasárnap.

Lillafüred egyrészt a gödöllői Kastély-koncerteket, másrészt valamelyik francia fürdőhelyet idézte. A Palotaszálló kertjében esőre hajló időben vártuk a kezdést, mikor egyszer csak kristálytisztán megszólalt a négy szaxofon. Gyorsan váltakozó, rövid műveket választott a csapat műsorul, amivel azon a finom határon mozogtak, hogy szórakoztatják, de el is ringatják a nézőt. Tematika szerint Bartók-kortárs francia szerzőket játszottak, Fauré-, Satie- Saint-Saens- és Debussy-műveket. Meg persze Bartókot is, egy nem mindennapi népdalfüzér kíséretében. Ezek közt szerepelt szomorú dallamú cseremisz, és táncos görög népdal. Ritkán hallott zenék, arról nem is beszélve, hogy szaxofonon milyen újdonság volt a fülnek.

 

 

A Budapest Saxophone Quartet 1995-ben alakult, az első magyar klasszikus szaxofon-együttesként. Később a tagok, Szepesi Bence, Puskás Levente, Tószegi Bernát, és Horváth Marcell Párizsban tanultak kamarazenét, és az ottani Zeneakadémián szereztek doktori diplomát. Talán már ekkor szemezgettek maguknak a francia dalirodalomból. Horváth Marcell egyébként a legkülönbözőbb anyagból készíti az átiratokat, legyen az nagyzenekarra írt jazz, vagy szóló zongora-mű. Itt is elhangzott egy-két Gershwin-részlet, és megfért mellette Debussy eredetileg zongorára szerzett darabja, a Holdfény. Ezután egy másik felfogású mű jött ugyanevvel a címmel: Fauré dala a holdfényről, Jónás Krisztina énekével. Az impresszionista, szimbolista költészet köréből származnak ezek a dalok, a közönség kézhez is kapta a Verlaine- és Baudlaire-versek magyar fordításait.

Jónás Krisztina üde, karizmatikus jelenség volt a koncerten. Ki-kikacsintott a nézőkre, mindvégig kommunikált velünk. A barokktól a kortársig széles repertoárt bejáró énekesnő több nehéz kortárs mű előadásával hívta már fel magára a figyelmet. Most sem egyszerű dalokat énekelt el, de megmutatta, hogy közel állnak hozzá mind a Fauré-dalok, mind az a Poulenc-kuplé, amit a műsor végén olyan stílusosan vezetett elő.


Csoma Orsi

 

 

(fotó: Miskolci Operafesztivál)