ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main interju

"Imádom ezt a zenét..."

"Imádom ezt a zenét..."

 Interjú Szabóki Tünde szopránnal.

A napokban mutatta be az Operaház Weber A bűvös vadászát, amelyben Ön Agáta szerepét énekli. Bár a művet 70 éve nem játszotta az Operaház, az Ön számára - ha jól tudom - mégsem ismeretlen a darab.

 

Körülbelül harmincszor énekeltem a szerepet a grazi zeneakadémián. Igaz, ez közel húsz évvel ezelőtt volt.

 

Húsz év után mennyire emlékezett a szólamára?

 

Kiírattam magam a korrepetícióra, de ahogy elkezdtem a darabot énekelni, azonnal visszajött minden. Legfeljebb az jelent nehézséget, hogy annak idején a prózai részeket németül mondtam, most pedig magyarul. És hogy amikor először énekeltem a szerepet, a drámai fach felé mentem. Az könnyebb volt, mint a Wagner-szerepekből visszafele jönni Weber zenéjéhez, ami Wagnerhez képest azért egy „filigránabb” muzsika. Érzékenyebben kell énekelni, nem lehet ordítani, rengeteg piano is van a szólamban. De azt hiszem, sikeresen „visszataláltam”.

 

Weber zenéje közel áll Önhöz?

 

Imádom ezt a zenét, ami valahol Beethoven és Wagner között helyezhető el. A nagyáriám szerkezete például nagyon hasonlít Fidelio nagyáriájához, sőt, ugyanabban a hangnemben van. Egyfajta tisztelgést jelent ez Beethoven előtt. A hangszerelés ugyanakkor számos helyen Mozartot idézi, például, ahogy Weber a klarinétot vagy a fafúvósokat használja. Nagyon érdekes zene.

 

A korábban, Grazban énekelt előadásokhoz képest most mennyiben lesz más az Ön által megformált Agáta?

 

Agáta egy passzív szerep. Zenei értelemben is az, a szólamban gyakori a lassú, a szereplő lelkivilágát lefestő zene. Inkább csak megtörténnek vele a dolgok: a remete elmondja Agátának, hogy mi fog vele történni, és valóban úgy is lesz. A lány pedig fél, mert fokozatosan látja beteljesülni mindazt, amit a remete mondott neki. A mostani előadás rendezője, Zsótér Sándor viszont azt várja tőlem, hogy aktív legyek, amit erre a fajta zenére nagyon nehéz megcsinálni. Érdekes a produkció, épp a rendező szerepelemzése és munkamódszere teszi azzá.

 

Szabokitint 14 dec buvosvad nagy attila
Weber: A bűvös vadász; partnere: Ladányi Andrea
(fotó: Nagy Attila)

 

Mennyiben érezte sajátosnak a rendező szerepelemzését?

 

Nálunk, énekeseknél elsősorban a zene elemzi a szerepeket. A zeneszerző ad nekünk egy zenei folyamatot, amiből az énekes számára már következik, hogy a szerző mit vár el tőle. Egy prózai rendező számára viszont a szöveg, a történet az elsődleges, és nem az, ahogy a történetet a zeneszerző a zenéjével megfesti.

 

És mennyiben volt szokatlan a rendező munkamódszere?

 

Zsótér Sándor színészekhez van szokva, ezért is másképp nyúl egy darabhoz, mint ahogy azt mi, énekesek megszoktuk. Nálam egy karakter fokozatosan alakul, és egyszer csak kész lesz. A színészek viszont rengeteg helyzetgyakorlatot csinálnak, és adott szituációkat azonnal el tudnak játszani. Ilyen elvárás mellett az énekes könnyen tehetségtelennek érezheti magát. De ez hamar elmúlt, a próbák során egyre jobban értettem, mit miért tesz a rendező, és olyat azért soha nem várt el, amit ne tudtunk volna megcsinálni. Rengeteget tanultam Zsótér Sándortól.

 

Mikor kezdtek el próbálni?

 

November 3-án. A rendező nagyon hamar összerakta a darabot, Halász Péter pedig rendkívül igényes karmester. Már az első rendelkező próbák is fantasztikusak voltak, másfél hét után pedig már zongorás összpróbát tartottunk. Pedig a körülmények távolról sem ideálisak. A Jókai utcai próbaterem ugyanis nagyon kicsi, nagy vágyunk lenne egy „1:1-es” léptékű próbaszínpad, vagyis ugyanakkora, mint amilyen az Erkel Színházé vagy az Operaházé. Negyed akkora színpadon próbálni egy nyolcvan tagú kórussal nonszensz. Az Operaház házi színpada pedig még kisebb.

 

Az Erkel Színház színpadán nem lehet próbálni?

 

Csak az utolsó két hétben. Olyan sok előadás van ugyanis, hogy mindig csak a legközelebbi produkciókat lehet ott próbálni. Megjegyzem, az Erkel színpadtechnikája pedig elavult, a nagyszínpadi próbák nagy része ezért most is arra ment el, hogy a technikát próbáltuk „összevarázsolni”. Ennek ellenére a Bűvös vadászban fantasztikus lett a színpadkép…

 

Lelkesen nyilatkozik a produkcióról, ugyanakkor számos nehézséget is említ. Általában véve hogy érzi magát az Operaházban, és mennyire elégedett a szerepeivel?

 

Nagyon jól érzem magam az Operaházban. Csupa szép szerepet kaptam idén, és úgy gondolom, hogy meg vagyok becsülve. Azt hiszem, a kollégákkal és a munkatársakkal is nagyon jól tudok együtt dolgozni. Ugyanakkor túl nagy az előadásszám, picit kevesebb több lenne... Nem az énekesekről van szó, hiszen minket lehet a próbák és az előadások során váltogatni. A kóristák, a zenekar vagy a műszak azonban nagyon leterhelt. Ehhez jönnek még a próbák kapcsán már említett nehézségek. Egyébként az Erkel Színház hátsó, tehát nem nyilvános részében is áldatlan állapotok vannak. Például egyetlen mellékhelység található ott, a „női szóló” oldalon, valamennyien azt kell, hogy használjuk, a szólistáktól a zenekaron át a büfésnéniig. Az Operaházban pedig kevés a korrepetitor szoba, amiknek a számát nemrég még tovább csökkentették.

Az operaházi repertoárt viszont nagyon színesnek tartom, igaz, talán túlságosan is színesnek. Jobb lenne, ha bizonyos darabokból szériákat játszanánk, és nem csak 3-4 előadást, mert az irdatlan energiákat emészt fel. A bűvös vadászból is csak hat előadás lesz. Prózai színházakban az a szokás, hogy egy-egy darab addig megy, amíg kíváncsi rá a közönség, tehát „kijátszanak” egy darabot. Jó lenne, ha ez így működhetne az Operaházban is.

 

Szabokitint 14 dec Ariadne nagy attila
Strauss: Ariadne Naxosban; partnere: Thomas Piffka (fotó: Nagy Attila)

 

Az évad második felében ismét fellép Strauss Ariadne Naxosban című operájában a Primadonna, illetve Ariadné szerepében, majd a Figaro házasságában Grófnéként. Az évadot az Operaházban Vivaldi Farnace című operájával fejezi majd be, amelyben Berenice szerepét énekli. Ritkán játszott műről van szó.  

 

Számomra is ismeretlen volt. De már megvannak a kották… Vivaldi hat különböző verziót írt, ezekből ollózta össze a számunkra dramaturgiailag legmegfelelőbb verziót Németh Pál karmester és Anger Ferenc rendező. Gonosz, csúnya anyós leszek, ilyen sem voltam még! A Figaro házasságát pedig tíz évvel ezelőtt énekeltem utoljára Miskolcon. Akkor magyarul adtuk elő, most viszont olaszul. Itt is inkább csak a recitatívókat lesz nehéz újra megtanulnom.

 

Az említetteken kívül milyen egyéb fellépései lesznek még az évad második felében?

 

Januárban Sosztakovics Hét románc Alekszandr Blok verseire című művében énekelek az Operaház Székely Bertalan termében, ezt igen ritkán adják elő Magyarországon. Január végén Ausztriában, Vorarlbergben szerepelek Bruckner d-moll miséjében és Te deumában. Áprilisban pedig Ankarában, az ankarai szimfonikus zenekarral lépek fel Pergolesi Stabat Materében. Két lemezfelvétel felkérésem is van: az egyiken Farkas Ferenc, a másikon Szabó Csaba dalait énekelem majd. Júniusban, a Művészetek Palotájában, a Wagner-napokon pedig ismét Freia leszek a Rajna kincsében.

 

A jövőben milyen, Ön által eddig nem még nem énekelt szerepekben lépne fel szívesen?

 

Nagyon szeretném elénekelni Berg Wozzeckéből Marie-t, a Walkürből pedig Sieglindét. Az olasz repertoárban sajnos kevesebb lehetőséget kapok, pedig szívesen lennék a Don Carlosban Erzsébet, az Otellóban Desdemona, vagy A trubadúrban Leonóra…

 

 

Csák Balázs