Faragó Béla: Az átváltozás című, Kafka regénye alapján írt operáját a Sanyi és Aranka Színházban mutatták be április 3-án.
Kafka-premier Sanyi és Aranka alternatív „operaházában"
Beszélgetés Lukáts Andor rendezővel
2. rész
(próbafotó: Várkonyi Tímea)
Az Átváltozás házi főpróba előtti próbáján a tradicionális beidegződések leküzdésére egy új módszert alkalmazott: minden szereplőnek prózában kellett eljátszania a darabot.
Mikor már majdnem összeállt a darab, azt kértem, hogy erre a próbára ne jöjjenek a zenészek, csak a zeneszerző, Faragó Béla. Azt szerettem volna, ha zene nélkül, prózában végig megyünk az egész művön. Az előadók saját szavaikkal, improvizatív módon foglalták volna össze a történteket, de tiltakoztak, hogy nem tudják és nem is akarják ezt megcsinálni, mert ez összezavarná őket. Most már látom, az elején ezzel kellett volna kezdeni. Azt azért tisztáztuk az énekesekkel, hogy mit gondolnak a szerepükről, mit szeretnének közvetíteni a nézőközönség felé. A próbafolyamat alatt arra törekedtem, hogy az előadáson valóban egy történetet meséljünk el.
Kafka novellája, az Átváltozás a XX. századi életérzés egyik legtökéletesebb művészi kifejezése. A komponista, Faragó Béla, dalművét vígoperaként határozta meg. Annyi bizonyos, hogy a mű távol esik a műfaj olyan reprezentánsaitól, mint Rossini Sevillai borbélya vagy Donizetti Don Pasqualéja.
Vagy akár a kevéssé ismert Adam-dalmű, a Longjumeaui postakocsis. Én is két héttel a premier előtt tudtam meg, hogy a szerző saját terminológiájával élve vígoperaként jellemzi alkotását. Tragikomikus, groteszk, abszurd, szürreális maga az alapmű is, amelyet nem is lehet szó szerint komolyan venni, csak szimbolikusan értelmezni. A főhőst valójában környezete látja bogárnak, a környezete és az élet tette bogárrá, ítélte mintegy bogár-létre. Nem szeretem azt mondani, hogy aktuális a történet, inkább úgy fogalmaznék: élő. Így élünk az idők kezdete óta és sajnos egyre igazabb a felismerés. Kafka alkotásának rendkívüli, összetett egysége is csodálatra méltó. A jelentős irodalmi művek, versek születését úgy képzelem el, hogy az alkotónak, mint egy feltalálónak, megjelenik egy kép és ennek alapján egyszerre készül el a mű. Az ezt követő munka, a fogalmazás „nehéz pillanatai" már csak a részletek kidolgozására irányulnak.
(próbafotó: Várkonyi Tímea)
A novella is jelentős átváltozáson ment keresztül és meggyőződhettünk arról, hogy operaszínpadon is megállja a helyét.
Faragó Béla 8-10 éve készült megzenésíteni a művet, de sohasem volt olyan helyzet, ami a megkomponálására késztette volna. "Azonnal felhívtam a zeneszerzőt, kezdje el megírni a darabot..." Amikor megtudtam a tervet és úgy gondoltam, segíthetek a megvalósításában, egy évvel ezelőtt bekopogtam a Szerencsejáték Rt. vezetőségéhez és abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a bemutatóra felajánlották anyagi támogatásukat. Azonnal felhívtam a zeneszerzőt, kezdje el megírni a darabot, és egy év alatt elkészült az opera. A jövőben szeretném, hogy a kortárs operajátszás meghatározó műhelyévé fejlődjön a teátrum. Nagyon örülök, hogy megkeresett néhány zeneszerző és fel szeretnénk kérni további operák komponálására Eötvös Pétert, Jeney Zoltánt, Vajda Jánost, Vidovszky Lászlót. Az idei évadban egy amerikai kortárs abszurd mű, Sarah Ruhl Tiszta vicc c. művének előadásai mellett havi rendszerességgel kortárs zenei sorozatot is tartunk. Korányi Tamás a kortárs zeneművek mellé több műfajból válogat alkotásokat, köztük irodalmi szövegeket és filmeket. A következő évadra hét premiert tervezünk, köztük Sztravinszkij: A katona története című művét Pataki P. Dániel főszereplésével és Sándor Szabolcs vezényletével…
Péterfi Nagy László
