ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main interju

"Zenei gyöngyszemekkel ékeskedő zene..."

"Zenei gyöngyszemekkel ékeskedő zene..."

Interjú Vashegyi György karmesterrel, aki a Miskolci Operafesztiválon Haydn: Aki hűtlen, pórul jár című operáját vezényelte.

Hogyan esett a választás erre az operára a "Bartók + Bécs" Miskolci Operafesztiválon?

 

Haydn-év van, a szerző halálának 200. évfordulója. Az Orfeo zenekarral az elmúlt években nagyon sok Haydnt játszottunk. 1998-ban indult egy sorozatunk, amelynek keretében idén az összes Haydn misét és a londoni évek előtt írt összes Haydn szimfóniát eljátszuk. A száznégy Haydn szimfóniából kilencvenhetet vezényeltem az elmúlt években, legtöbbet az Orfeo zenekarral.  "...ez a darab a magyar zenetörténeti múltnak is részét képezi..."
Az Aki hűtlen, pórul jár című operát 2000 nyarán mutattuk be a Magyar Állami Operaházban. Az akkori előadás a millennium évéhez kötődött, hiszen ez a darab a magyar zenetörténeti múltnak is részét képezi. Ezt az operát játszották 1773 augusztusában, Mária Terézia eszterházai látogatásán. A műnek pár hónappal korábban volt a bemutatója, és amikor a császárnő ellátogatott Eszterházára, látogatásának - egyébként máig meglévő programjában - ez az opera is szerepelt. Ez volt a fő műsorszám az eszterházai operaházban, az első operaházban, amely hat évvel később leégett. Helyére került a második operaház, amelyik a 19. században szintén leégett. Nyom nélkül tűnt el, azt sem tudjuk pontosan, hol állt, csak azt tudjuk, hogy a kastélynak melyik oldalán. A 2000. évi produkciónk volt az első alkalom - és ha jól tudom, máig az utolsó -, amikor a Magyar Állami Operaházban korabeli hangszeres előadásra került sor. A produkció a 2001-es szezonban még szerepelt néhányszor, azóta nem. Koncertszerűen azért előadtuk itt-ott, és ennek a produkciónak a felújítása ez a mai miskolci előadás.

 

 

zeneigyongy

fotó: Operaportál

 

Haydn operái jelentősek, de a zeneszerző mégsem elsősorban operaszerzőként ismert. Mi a jelentősége Haydn ma előadott operájának a zenetörténetben?

 

Maga Haydn mentegetőzve mondta, hogy operái - amelyek egy kivételével mind Eszterháza számára íródtak -, annyira az ottani miliőhöz kötődnek, hogy máshol nem is arathatnak igazi sikert. (Az egyetlen kivétel a nemrégiben Magyarországon is bemutatott Orfeo és Euridice, az utolsó Haydn opera, amelyet a szerző egy londoni színház felkérésére komponált.) Haydn szerény volt, mert operáinak minősége a legnagyobb büszkeségre adhat okot, zseniális remekművek.
Haydn művészetében szokás a humort hangsúlyozni, ami kétségtelenül fontos tényező. Tudni kell azonban, hogy a szerző 1773-ban - amikor az Aki hűtlen, pórul jár című operáját is írta - "Sturm und Drang periódusának", tehát egy szenvedélyes, néha kétségbeesetten melankolikus zeneszerzői korszakának a "szélén" írta ezt az operát. (Megjegyzem, viták vannak erről, hogy  szabad-e az irodalomtörténetből vett Sturm und Drang kifejezést a zenetörténetre is alkalmazni.) Ha megnézzük például Haydn 1772-es Gyászszimfóniáját, az E-moll szimfóniát, abban egyetlen humoros pillanat sincsen. Haydn élete végéig maradhatott volna ebben a zeneszerzői stílusban, hiszen csodálatos és felülmúlhatatlan remekműveket alkotott ebben a periódusában.

 

 

zeneigyongy2

 

fotó: Operaportál

 

Eszterházán azonban óriási operaélet volt, a hely az egész korabeli Európa egyik legfontosabb privát operajátszási központja volt. Az eszterházai hercegnek az volt a jelmondata, hogy "amit a császár megtehet, megtehetem én is". Több volt a jövedelme, mint az első három vagy négy leggazdagabb német hercegnek együttvéve és nagyon szerette az operát. "...a korabeli olasz vígoperának már minden kelléke jelen van..."
Haydn zeneszerzői stílusát szerintem - és ezzel sokan mások is egyetértenek - az itt játszott olasz vígoperák vitték el abba az irányba, amelyből több, mint húsz évvel később a londoni szimfóniák megszülettek. Ez utóbbiakban a zenei szövetnek már valóban elmaradhatatlan részét képezi a humor. Az Aki hűtlen, pórul jár című operájában a korabeli olasz vígoperának már minden kelléke jelen van. A mű librettója - bár mások is megzenésítették -, nem tartozott a "slágerlibrettók" közé. Coltellinit szokás emlegetni a libretto szerzőjeként, de ezt nem tudjuk pontosan.
Egy rendkívül frappáns, szórakoztató, zenei gyöngyszemekkel és parádéval ékeskedő zene ez az opera, csodálatos zenei betétekkel. Sajnos nincs benne kórus, mint ahogy nem volt kórus annak idején Eszterházán sem. Nincsenek benne klarinétok sem, mert klarinét sem volt Eszterházán, sem pedig harsona.

 

Ma este is korhű hangszereken játszanak?

 

Természetesen. Az Orfeo zenekarral már 1993 óta nem játszunk más hangszereken, legfeljebb csak akkor, ha kortárs zenét adunk elő. Meggyőződésem egyébként, hogy Haydn szimfonikus művészetét sem lehet megérteni anélkül, hogy ne ismernénk meg azt az opera repertoárt is, amelyet ő Eszterházán estéről-estére előadott. Nem is elsősorban a saját műveire gondolok, hanem azoknak az olasz szerzőknek a műveire, akik valószínűleg sokkal gyengébb szerzők voltak Haydn-nál, de a műveik slágerek voltak és ezért a herceg azt akarta, hogy ott elhangozzanak.
Szóval, még sok a tennivaló van Haydn operáinak a felfedezése terén és az Orfeo zenekarral mi igyekszünk megfelelni a kihívásnak.


Csák Balázs

 


Kapcsolódó cikkek:

"Egy kicsit beskatulyáztak engem" (Interjú Timothy Bentch tenoristával.)

"Aki hűtlen, pórul jár" (Képgaléria.)