Lexikon 
Versek, Gyűjtemények
SZIKLAKERTEM (Galéria)
***
Megkondult a harang, mert hatvan éve már,
hogy vörös kriptából föltámadt a halál,
de ti legyőztétek az első csatában,
hinni tudtatok a magyar szabadságban.
gyilkosokat küldtek ránk saját hazánkból,
végül bilincseit önfeledten rázva,
gyarmat börtönország foglyaira zárta.
százezrek búcsúztak, lettek hazátlanok,
sokan megmaradtak lelkes alattvalók,
kihasznált együgyűk, elvakult talpnyalók.
tudatlan magyarnak igaz szégyenéül.
Szégyenül az igaz, gyarló itt az erény,
tisztán lép elő a jámbor verőlegény.
eladott a vágyott, áldott függetlenség,
eladott, de nem ám nyugatnak, keletnek,
azoknak, kik sírból bástyát építtetnek.
mert a harangszóval együtt szól az Isten,
az ő szava törvény, maga az igazság,
éljen mindörökké a magyar szabadság!
Szegeden elérhető a Bálint Sándor Könyvesboltban, az Aradi vértanúk tere 8. szám alatt.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Mondd, hova tűntek a lepkék?
Távoli múltba röpültek,
látom, amint sihederként
boldogan kergetem őket.
Mondd, hova tűntek a társak?
Ők tieid sose voltak,
játszani messzire jártak,
bűntelenül kiraboltak.
Mondd, hova tűntek a csókok?
Éltet adó vigalommal,
együtt időznek a boldog,
gondtalan ifjúkoroddal.
Mondd, hova tűntek a versek?
Száműzetésbe vonultak,
vallani néma tekercsek
csöndkalodáiba bújtak.
Mondd, hova tűnt el a nemzet,
hol van a teste az ország?
Szétdarabolva a testet,
lassan a földbe tapossák.
Mondd, hova tűnt el az ember?
Várja az Úr, hazaindul,
hátratekinteni nem mer,
fél, hogy a könnye kicsordul.
(A Mondd, hova tűntek... című vers az Alkotó Képzőművészek és Írók Országos Szövetsége által 2004-ben kiírt országos pályázatának díjnyertese.)
***
Hullámzik a Tisza, ugye látod,
érintsd meg az igazi világot,
üljünk vize iszapos ölébe,
nézzünk bele fekete szemébe.
Lombok kara susog, ugye hallod,
fűzfák sora öleli a partot,
nyílnak pici mezei virágok,
vijjognak a folyami sirályok.
Békák vizizenekara próbál,
három kicsi ebihal a dobnál,
pókok puha fonalai mentén,
tündér Ili tipeg ide mellém.
Csönddel teli dalaival ápol,
mind elnyeli bajaim a távol,
jó itt ugye, mesebeli kincsem,
bástyáira fölemel az Isten.
Gerlék hada lepi el a lépcsőt,
ők bérlik e kavicsos ebédlőt,
morzsát csen egy idei veréb fi,
távolban a papa-mama félti.
Kiscsillagom, ibolyavirágom,
nézd, kiskacsa utazik az ágon,
lassan viszi le a Tisza délre,
vár már haza anya az ebédre.
(A Tisza-parton című verset a "Szép vagy Alföld" 2003-as nemzetközi vers- és novellaíró pályázaton bronz oklevéllel díjazták.)
Galéria
„Kellemes bariton, remek artikuláció, kiváló színészi képességek...” (Gregor József)
