ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main kritikak

Sikeres visszatérés

Sikeres visszatérés

"Az ezred lánya" az Erkel Színházban. Kritika.

A Szerelmi bájital – Lamermoori Lucia – Don Pasquale hármast leszámítva Gaetano Donizetti operái a második világháborút követő időszakban csak alkalmi vendégek voltak Budapesten. A Magyar Állami Operaház az elmúlt közel nyolcvan évben mindössze kétszer vitt színre Donizetti-ritkaságot: 1987-ben a Boleyn Annát, most januárban pedig Az ezred lányát. A Tudor királyné története – kisebb megszakításokkal – tíz évig volt látható a magyar fővárosban, Az ezred lánya pedig hat előadást kapott az idei évadban, és mivel a premier szép sikert aratott, vélhetően pár évig biztosan műsoron marad az eredeti verziójában, francia nyelven, magyar nyelvű prózai dialógusokkal előadott operaritkaság.

ezred lanya 1


Az ezred lánya
valószínűleg rajta van a tíz legtöbbet játszott Donizetti-opera listáján, ám elcsépeltnek nem nevezhetjük, hiszen így sem kerül színre túl gyakran a világ más dalszínházaiban sem. Ennek legfőbb oka az énekszólamok igényessége – Tonio szerepére például nem áll feltétlenül rendelkezésre minden dalszínháznál olyan tenor, aki a szólam magas C hangjait könnyed természetességgel fogja meg. A Magyar Állami Operaház több, mint száztíz éve nem tartott Ezred lánya-premiert. Budapesten legutoljára 2005-ben, a Pozsonyi Nemzeti Színház vendégjátéka alkalmával hallhatta élőben a közönség. Az eredetileg a párizsi Opéra-Comique megbízásából komponált dalmű muzsikája kifejezetten szellemes, már-már operetti könnyedségű. Donizetti igyekezett kiszolgálni a francia közönség ízlését, ezért saját stílusát a francia opéra comique műfajához igazította, ugyanakkor nem tagadta meg az olasz bel canto hagyományait sem, így a főbb szerepek szólószámai, vagy a nyitány magán viseli a kora romantikus olasz operák stilisztikai jellegzetességeit. Az ötletes ritmika, a jól felépített együttesek, a gondosan kidolgozott kórusrészletek, valamint az énekesek számára tehetségük csillogtatására alkalmas szólószámok a zeneszerző eme vígoperája esetében is a siker zálogai lehetnek – ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a kora romantikus olasz operák világában jártas énekesekre osszák a főszerepeket. A Magyar Állami Operaházban a bel canto operák előadásának nincs nagy hagyománya, de tény, hogy az elmúlt évtizedekben időről időre sikerül egy-egy bel canto ritkaság számára megfelelő szereposztást kiállítani. Most sem történt ez másként.  

ezred lanya 2


A címszerepet alakító Szemere Zita korábban már énekelte Norina szerepét. Most is szépen megugrotta Marie szólamának akadályait, és alakítása nagy sikert aratott az est végén. Ugyanakkor a művésznőnek a bel cantós ékítményeket nem mindig sikerült virtuózan szárnyaló könnyedséggel megszólaltatnia. Alakításának azonban vitathatatlan érdeme, hogy figuráját nem egyoldalúan ábrázolta, s Marie vívódásait elénk tárva hitelesen jelenítette meg boldogság utáni vágyakozását. Vokális teljesítményét a komikusabb részekben éreztem kevésbé meggyőzőnek.

A Tonióként színpadra lépő – betegségéből nemrég felgyógyult – Boncsér Gergely a premieren nem volt a legjobb formában: tenorja erőtlen hangon szólt, olykor a zenekart sem sikerült áténekelnie, magas hangjai fénytelenek voltak. Vokális teljesítményének egyenetlenségeiért színészi alakítása kárpótolt valamelyest.   

Palerdi András Sulpice-ként remekül komédiázott, s mind a vokális, mint pedig a prózai részekben szépen helytállt.

ezred lanya 3


Berkenfield márkiné szerepében telitalálat volt Farkasréti Mária lendületes alakítása, aki remekül azonosult a szereppel, s első felvonásbeli színpadra lépésekor már puszta megjelenésével felhívta magára a figyelmet. A könnyed komédiázás mellett felvillantotta a lánya sorsáért aggódó és emiatt olykor zsarnoki anya figuráját is, tette mindezt nagy színházi rutinnal, szép vokális teljesítményt nyújtva.

A Hortensiót életre keltő Dobák Attila mind hangilag, mind pedig színészi produkcióját tekintve egyenletes és szórakoztató alakítással örvendeztetett meg bennünket. Szépen helytálltak a kisebb szerepekben színpadra lépő művészek is (Irlanda Gergely, Biri Gergely, Szalontay Tünde, Albert Zsófia).

A Fabrizio Maria Carminati vezette zenekar lendületes és precíz játéka megalapozta az előadás komikus hangulatát. A Rossini stílusát idéző nyitány könnyed játékossága remek bevezetése volt az előadásnak, de a lírai részletek is kellő hatásosággal szólaltak meg. Carminati a partitúra és Donizetti stílusának kiváló ismerőjének bizonyult. Az énekkar is hozta szokásos formáját, s az ezúttal is nagy profizmussal megszólaltatott, igényes kórusrészleteket öröm volt hallgatni.

ezred lanya 4


Az opera története röviden két fiatal, Tonio és Marie egymásra találásáról szól, akik valami többre, másra, tartalmasabbra vágynak megszokott életüknél. A fiú elhagyja a családi fészek és vállalkozás biztonságát, beáll katonának, hogy elnyerje szerelme kezét, a lány pedig kész lenne elhagyni a fiúért az ezredet, az „apáit”, akik felnevelték. Eleinte úgy tűnik, hogy mindenki szerelmük ellen van és sikeresen választják őket el egymástól, majd a második felvonásban végén minden elrendeződik: a szerelmesek egymásé lesznek.

A rendezés elsősorban a fiatalok lázadásának, kitörési kísérletének motívumát ragadja meg és emeli ki. Tény, hogy ezzel különösebben mély mondanivalóval nem ruházza fel az előadást, de sikeresen teremt remek vígoperai hangulatot. A színpadra állítók a prózai dialógusok átírásával sem bolygatták meg különösebben az eredeti szerzői szándékokat, ugyanakkor ötletesen frissítették fel a történetet és tették ma is élvezetessé azt. Polgár Csaba és alkotótársai ízlésesen aknázták ki a mesében rejlő humort, miközben a címszereplő kiszolgáltatottságának és konfliktusainak bemutatásával itt azért igyekeztek a vígopera komolyabb mondanivalóját is kiemelni. Közhelyes megoldás, de nem mond ellent a szövegkönyvnek a fiatal szerelmesek és a sorsukat alakító idősek generációs ellentétének tekinteni a darabot.

ezred lanya 5


A rendezéstől nem idegenek a hagyományos operarendezések tablószerű beállításai. Ezzel nincs is probléma, viszont Polgár értelmezése – miszerint Marie a katonák között és a kastélyban is egy zárt rendszerben van, ahol mások határoznak sorsa felől – és az ehhez megvalósított, dobozszerűen zárt díszlet (az első felvonásban egy vadászkastély-féle épület, míg a másodikban a márkiné kastélyának terme) nem túlságosan ötletes, bár jól szimbolizálja a mondanivalót.

Polgár Csaba nagy gondot fordított az énekesek színészi alakításaira a prózai részletek megszólaltatása közben is. A virtuóz énekszólamok ékítményei és magas hangjai mellett ugyanis a nagy mennyiségű prózai szöveg előadása is nagy kihívás elé állítja az énekeseket. A színpadra lépő művészeknek ezeket a jeleneteket is sikerült gördülékenyen megoldania, s ezáltal egy ízlésesen humoros, a zenés és a prózai színházat ötvöző előadást sikerült létrehozniuk.

Az olasz nő Algírban után Az ezred lánya is szép sikert aratott a II. János Pál pápa téren: a közönség ezúttal is kitartó tapssal jutalmazta az előadást. Kérdés, hogy lesz-e folytatása a bel canto vígoperák színpadra állításának Budapesten, vagy megelégszik az Operaház vezetősége eme két ritkaság műsorra tűzésével?


Péter Zoltán


fotók: Nagy Attila

 

***

2022. január 14., Erkel Színház

 

Gaetano Donizetti:

Az ezred lánya

Opera két felvonásban, francia és magyar nyelven, angol és magyar felirattal

 

Szövegkönyv: Jules-Henri Venroy de Saint-Georges, Jean-François Alfred Bayard

A magyar nyelvű feliratokat Nobel Noémi nyersfordítása alapján készítette: Szabó-Székely Ármin

Angol nyelvű feliratok: Keszthelyi Kinga

A prózai szöveget átdolgozta: Kovács András Péter

Dramaturg: Szabó-Székely Ármin

Díszlet- és jelmeztervező: Izsák Lili

Világítástervező: Bányai Tamás

Koreográfus: Vetési Adrienn

Beszédtechnika tanár: Szabó Hella

Játékmester: Tóth Erika

Rendezőasszisztens: Kovács Katalin

Zenei asszisztensek: Tóth Sámuel Csaba, Bartal László, Hidegkuti Pálma, Jean Klára

Karigazgató: Csiki Gábor

Karmester: Fabrizio Maria Carminati

Rendező: Polgár Csaba

Szereplők:

Marie - Szemere Zita

Tonio - Boncsér Gergely

Berkenfield márkiné - Farkasréti Mária

Sulpice - Palerdi András

Hortensio - Dobák Attila

Szakaszvezető - Irlanda Gergely

Egy paraszt - Biri Gergely

Crakentorp hercegné - Szalontay Tünde

Ügyvédnő -  Alberti Zsófia