ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main hirek

Meghalt Eötvös Péter

Meghalt Eötvös Péter

80 éves korában elhunyt Eötvös Péter zeneszerző.

Hosszan tartó betegség után, 80 éves korában meghalt Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus, a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakja – tudatta a család március 24-én. Temetéséről később intézkednek.

Eötvös Péter, a magyar és a nemzetközi kortárs zene egyik legkiemelkedőbb alakja 1944. január 2-án született Székelyudvarhelyen. Tizennégy éves korában – Kodály Zoltán javaslatára – vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol 1965-ig tanult. 1966 és 1968 között a kölni Hochschule für Musik hallgatója volt.

Zenei pályáját a Vígszínház zenei vezetőjeként kezdte. 1963 és 1971 között film- és színházi kísérőzenéket írt (többek között Fábri Zoltán, Makk Károly, Huszárik Zoltán és Szabó István filmjeihez). 1967-től egy évig a Kölni Opera korrepetitoraként dolgozott.

eotvos peter felvegi01

(fotó: Felvégi Andrea, 2010)


1976-ig tagja volt a Stockhausen Együttesnek. 1971-től 1979-ig a Kölni Rádióban dolgozott. Rendszeresen hívták vendégkarmesternek: 1985 és1988 között több alkalommal vezényelte a londoni BBC Szimfonikus Zenekart, 1992 és 1995 között pedig a Budapesti Fesztiválzenekar rendszeresen visszatérő vendégkarmestere volt, és többször koncertezett a Nemzeti Filharmonikusokkal is. 1994-ben a Holland Rádió Kamarazenekarának vezető karmestere lett. 2003 és 2005 között a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekarának, 2003-tól 2007-ig a Göteborgi Szimfonikus Zenekarnak, 2009-től 2011-ig pedig a bécsi Rádió Filharmonikus Zenekarának első vendégkarmestere volt.

1992–1998 között a karlsruhei, majd 1998-tól a Kölni Zeneművészeti Főiskola professzora lett.

1992-ben megalapította a Fiatal Karmesterek Nemzetközi Eötvös Intézetét, 2004-ben pedig az Eötvös Péter Kortárszenei Alapítványt, amelyek a fiatal zeneszerzőket és karmestereket segítik.

1997-től a berlini Művészeti Akadémia tagja, 1998 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja.

eotvos peter daniel dittus

(fotó: Daniel Dittus, 2018)


2004-ben visszaköltözött Magyarországra, azóta ideje jelentős részét itt töltötte. Rendszeresen tartott mesterkurzusokon szerte a világon, és visszatérő professzora volt a szombathelyi Bartók Szemináriumnak is.

1968-ban vette feleségül Molnár Piroska színésznőt, akitől később elvált, és akitől 1969-ben született fia, az 1995-ben elhunyt Eötvös György. Második házasságát 1976-ban kötötte Pi-Hsien Chen kínai származású zongoraművésznővel, közös gyermekük, Ann-Yi 1977-ben született. 1995-ben harmadszor is megnősült: Mezei Mari nemcsak felesége, de állandó alkotótársa is volt.

Eötvös Péter számos elismerésben részesült. 1988-ban a francia kulturális miniszter odaítélte neki az Ordre des arts et des lettres tiszti fokozata állami kitüntetést, 2013-ban pedig a parancsnoki fokozatot. 1997-ben Budapesten Bartók–Pásztory-díjat kapott. 1997-ben a berlini Akademie der Künste, 1998-ban a budapesti Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, 1999-ben pedig a drezdai Sächsische Akademie der Künste választotta tagjai közé. 2000-ben a Christoph und Stephan Kaske Stiftung jubileumi díjával jutalmazták, a következő évben pedig a Gundel-díjat vehette át. 2001-ben Eötvös Péternek ítélték oda a Gramofon Magazin által alapított Magyar Klasszikus Díjat. 2002-ben Kossuth-díjat kapott, Nagy-Britanniában pedig átvehette a Royal Philharmonic Society zenei díját. 2003-ban Budapest díszpolgára lett. 2004-ben a cannes-i expón „a legjobb kortárs zeneszerző” címet kapta, a BMC lemezkiadó Eötvös Péter-lemeze pedig különdíjban részesült. Ugyanabban az évben a Pro Europa Kulturális Alapítvány európai zeneszerzői díjjal tüntette ki a kulturális párbeszédet elősegítő, kiemelkedő művészi és pedagógiai tevékenységéért. 2008-ban átvette a Magyar Kultúra Nagykövete címet, 2011-ben a velencei zenei biennálén pedig az Arany Oroszlán életműdíjat. 2015-ben a Magyar Szent István Renddel tüntették ki. 2016-ban nemzetközi jelentőségű zeneszerzői tevékenységéért neki ítélték oda a Simone és Cino Del Duca Alapítvány zenei nagydíját. 2017-ben Prima Primissima díjban részesült, 2018-ban Goethe-éremmel tüntették ki. 2024-ben megkapta a Cziffra György Fesztivál életműdíját, valamint Kossuth-nagydíjjal tüntették ki.

eotvos peter tibor bozi

(fotó: Bozi Tibor, 2020)


Számos műdíjat kapott, többek között Három nővér című operájáért Franciaországban, Németországban, Belgiumban. Az USA-ban többször Grammy-díjra jelölték (2004, 2012, 2013), 2013-ban Németországban pedig a Gramophone-díjat vehette át.

Művei partitúráit az Editio Musica Budapest, a Salabert Paris, a Ricordi München és a Schott Music Mainz kiadók jelentetik meg rendszeresen, lemezeit pedig a BMC, a DGG, az ECM, az EMI, a Gramophon AB BIS és a Kairos Wien forgalmazza.

Eötvös Péter az egyik legelismertebb kortárs zeneszerző volt, karmesterként pedig a modern zene egyik legkiválóbb tolmácsolójaként tartották számon. Művei Európában és Amerikában is nagy népszerűségnek örvendnek. Európa legnagyobb zenekarai és operaházai rendszeresen rendeltek tőle műveket. Operái többek között a Glyndebourne-i Fesztivál, a Müncheni Opera és a Madridi Opera részére készültek, Valuska című operáját pedig a Magyar Állami Operaház felkérésére komponálta. Zenekari műveit a Berlini Filharmonikusok, a Gulbenkian Zenekar és a párizsi Rádió Filharmonikus Zenekara részére komponálta.

Zenekarra, kamaraegyüttesre, szólóhangszerre írott nagyszámú művei mellett elektronikus művek, illetve színpadi és filmkísérőzenéket is komponált, valamint számos nagysikerű opera is fűződik a nevéhez. Színpadi művei: Harakiri, kamaraopera (1973), Radames, kamaraopera (1985/1997), Three sisters (A három nővér), opera (1996–97), As I crossed a bridge of dreams (Átkeltem az álmok hídján), opera (1998–99), Le balcon (A balkon), opera (2001–02), Angels in America (Angyalok Amerikában), opera (2002–04), Lady Sarashina, opera (2007), Love and other demons (Szerelemről és más démonokról), opera (2007; második verzió: 2015-16), Die Tragödie des Teufels (Az ördög tragédiája), opera (2009), Paradise reloaded (Lilith), opera (2012–13), Golden Dragon (Aranysárkány), opera (2013–14), Senza sangue (Vértelenül), opera (2014–15), Sleepless (Álmatlanság) , opera (2018-2020), Valuska, commedia tragica (bemutató: Eiffel Műhelyház, Budapest, 2023. december 2.)

eotvos peter szilvi csibi

(fotó: Csibi Szilvia, 2019)

 

 

(forrás: www.eotvospeter.com; Wikipédia)