A 20. század második felének egyik legnagyobb hatású operaénekese idén született 100 éve. A jubileumhoz kapcsolódóan Melis György 100 arca címmel nyílt fotókiállítás a Magyar Állami Operaház Vörös Szalonjában, mely megidézi a kivételes művész gazdag pályafutását.

Melis György a II. világháborút követő fél évszázad meghatározó operaénekese volt, aki jellegzetes hangját, mintaszerű szövegmondását egyszer hallotta, sohasem felejti. Igazi énekesszínészként kiválóan maszkírozható arccal, remekül öltöztethető sudár termetével azok figyelmét is felhívta magára, akik nem voltak az Operaház vagy a Erkel Színház rendszeres vendégei.

Falstaff, 1988; Sudlik Máriával

Mozart és bel canto figurái – többek közt Don Giovanni, Almaviva (Figaro házassága), Don Pasquale, Enrico (A csengő) – közt éppúgy otthonosan mozgott, mint a nagy Verdi-hősök – pl. Falstaff, Macbeth, Nabucco, Amonasro (Aida), Jago (Otello), Posa márki (Don Carlos), Renato (Az álarcosbál) – kosztümjeiben.

A  trubadúr, 1969

Generációjának legizgalmasabb Kékszakállú hercegeként megfordult a milanói Scala színpadán éppúgy, mint a Walter Felsenstein vezette Komische Oper Berlinben Don Giovanniként. De sokak számára nyújtott emlékezetes alakítást Háry János vagy János vitéz szerepében, operettekben, sőt, az opera berkein kívül opera- és prózai filmszínészként és nótaénekesként is. Melis György emlékét több könyv, számos rádió-, lemez- és tv-felvétel őrzi, 1949 és 2005 között csak az Operaházban 90 produkció 68 különböző szerepében több mint 2200 estén szolgálta a közönséget. Az évforduló alkalmából a nagy magyar bariton ezer arcából száz portét idéz meg a Karczag Márton kurátor által jegyzett kiállítás a Vörös Szalonban.

Melis György

(fotók: az Operaház Archívuma)

(forrás: OPERA)