head main hirek

Elhunyt Palcsó Sándor operaénekes

Elhunyt Palcsó Sándor operaénekes

Életének 92. évében, 2021. március 4-én elhunyt Palcsó Sándor kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja.

A legendás karaktertenor 1929-ben született Pécsett, énektanulmányait a Honvéd Művészegyüttes kariskolájában végezte Kis István és Érsek Mária tanítványaként. 1952–1957 között a Honvéd Művészegyüttes Férfikarának szólistája volt. Az Operában 1957-ben mutatkozott be Parpignol szerepével Puccini Bohéméletében, ezt követően az intézmény kiváló színészi adottságokkal rendelkező, rendkívül sokoldalú művésze lett, aki több mint 70 opera tenor szerepét alakította. A közönség főként Mozart, Erkel, Verdi, Wagner, Puccini és R. Strauss műveiben láthatta, de jelentős orosz és 20. századi magyar repertoárral is rendelkezett, valamint szerepelt Mihály András, Szokolay Sándor, Petrovics Emil és Ránki György szerzeményeinek ősbemutatóján is.

palcso sandor 2

A János vitéz címszerepében 1968-ban Erdész Zsuzsával
(forrás: az Operaház archívuma)


Magyarországi karrierje mellett rendszeresen fellépett Európa több országának – az Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország, Ausztria, Németország, Svédország, Norvégia, Dánia és Bulgária – színpadain is. Hangját és alakításait jelentős számú rádió- és televíziófelvétel őrzi: a Magyar Rádió hangtárában több mint 140 opera, operett és népdal felvétele található az ő szereplésével, a Zenés TV Színház című sorozatban pedig 15 filmben működött közre. Munkásságát számos rangos kitüntetéssel jutalmazták, a Liszt Ferenc-díjat két alkalommal, 1962-ben és 1971-ben is odaítélték neki, 1974-ben Érdemes művész, 1980-ban Kiváló művész elismerésben részesült. 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2010-ben középkeresztjét is megkapta. A Magyar Állami Operaház 2014-ben vette fel Örökös Tagjai sorába.

 

palcso sandor mime

Mimeként a Siegfriedben 1971-ben (forrás: az Operaház archívuma)

 

palcso sandor 1

Az Örökös tagság cím átvételekor 2014-ben; (fotó: Nagy Attila)