Kritikák

 


"Cseh Antal fizikuma, orgánuma és alapmagatartása megtestesítette Figaro stabilitását, de megsejtette a darab elején a mögötte fortyogó indulatokat is, a vége felé pedig e stabilitás veszélyeztetettségét, az összeomlás rémét."
(Mozart: Figaro házassága; Fodor Géza, Muzsika, 2006. május)


"Az opera leghálásabb szerepében, a házasságközvetítő Kecaléban Cseh Antal lépett fel. Basszusa erőteljesen, fényesen csengett, ahol kellett, igen gyorsan tudta hadarni a szöveget, és a figurát is karakterisztikusan, mulatságosan formálta meg."
(Smetana: Az eladott menyasszony; Kertész Iván, Új zenei újság, 2008. június)


"Már színpadra lépésekor is meggyőző volt, erőteljes baritonjával és vonzó megjelenésével gyorsan felhívta magára a figyelmet...Raimbaud áriájában is remekül helyt állt. Vastaps volt a jutalma, méltán."
(Rossini: Ory grófja; Operaportál, 2010. április)


"...a Kreont éneklő Cseh Antal...érces basszbaritonjával és erőteljes fellépésével Oedipus méltó ellenpólusává vált."
(Sztravinszkij: Oedipusz király; Operaportál, 2010. január)


"...a Biberachot játszó...Cseh Antal a játszó személyek között szinte egyedüliként nem csupán gondolt valamit szerepéről, de azt képes volt meg is mutatni."
(Erkel: Bánk bán; Jászay Tamás, Revizor, 2008. július)


"Cseh Antal...kiválóan hozza a felelőtlen, olykor lenézendő, olykor félelmetes, de semmiképpen sem démonikus alakot...emellett hangja jól illik a basszbariton fekvésű szólamhoz."
(Erkel: Bánk bán; Bóka Gábor, Opera-Világ, 2008. október)

Galéria

"...erőteljesen, fényesen csengő basszus..." (Új zenei újság - Kertész Iván)