ePrivacy and GPDR Cookie Consent by TermsFeed Generator

head main kritikak

Amerikai házasságok

Amerikai házasságok

Fekete Gyula és Leonard Bernstein egyfelvonásos operái a Zeneakadémián. Kritika.

Az elmúlt években a CAFE Budapest keretein belül több kortárs/modern operát is színpadra állítottak a Zeneakadémia Solti-termében, és ezek a produkciók szinte kivétel nélkül jól sikerült, magas művészi színvonalat képviselő előadások voltak. Szerencsére idén sem kellett csalódnunk, sem a darabok zenei értékeit, sem az előadások zenei nívóját, sem pedig a rendezést illetően: aki ellátogatott a Solti-terembe október 20-án vagy 21-én este, kellemes zenés színházi élményben lehetett része.

Leonard Bernstein nem volt újító szándékú zeneszerző, nem követte az avantgárd zenei irányzatokat, inkább a biztos közönségsikerre törekedett. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy sokféle forrásból merítő stílusa szórakoztató, ugyanakkor zenei értékekben bővelkedő műveket hagyott az utókorra, amelyeket ma is biztos siker reményében lehet műsorra tűzni. Ilyen a komponista egyfelvonásos Trouble in Tahiti című operája is, amely az amerikai álom kiüresedését mutatja be. A történet egy házaspár átlagos napját tárja elénk, akik már nem táplálnak egymás iránt őszinte érzelmeket, és mindent megtesznek, hogy ne kelljen egymással kettesben maradniuk. A történéseket három énekes populáris zenei stílusokat ötvöző triója foglalja keretbe, akik jazzes-musicales éneklésükkel az amerikai show-műsorokra jellemző hangulatot teremtenek. A zeneszerzőnek ezzel a megoldással sikerült a végletekig fokoznia a mindennapok élethazugságai és az amerikai álom közti kontrasztot.

trouble in tahiti 1

Trouble in Tahiti


Tejesen más zenei élményt nyújt Fekete Gyula Római láz című, 1992-ben bemutatott első operája, amely a késő romantika, mindenekelőtt Puccini operáinak világát idézi meg. A színesen hangszerelt partitúra szélesen áradó dallamai felfokozott érzelmeket tolmácsolnak. Az Edit Wharton novelláját feldolgozó librettó két barátnőről szól, akik hosszú évek múlva térnek vissza Rómába, felidézve lánykoruk utolsó éveinek történéseit. Az egyre feszültebbé váló emlékezésből egy szerelmi háromszög képe bontakozik ki: a két nő ugyanazt a férfit szerette, a férj a felesége barátnőjével folytatott viszonyt. Ebben a cselekményben is benne rejlik egy hazugságokra épülő házasság története.  

romai laz 1

Római láz


Bár a partitúrák zenei világa nagyon eltér egymástól, az angolul előadott két opera jól megfért egymás mellett, ami természetesen az ötletesen megoldott rendezés érdeme is. A nagyszínpadi produkciói (A tenor, Porgy és Bess) esetében revü-szerű megoldásairól ismert Almási-Tóth Andrásnak a Solti-teremben megvalósított színpadra állításait általában letisztultabb stílus jellemzi, így volt ez a Római láz és a Trouble in Tahiti esetében is. A színpadot egy, az amerikai show-műsorok világát, illetve Róma esetében az örök város egyik főlátványosságát, a Spanyol lépcsőt is megidéző lépcsősor látványa uralta. A Fekete-opera színpadképét a fehér szín jellemezte, a Bernstein-darabban a lépcsősor kékszínű volt. Utóbbi műben a szereplők a történet idejét megidéző jelmezekben jelentek meg.

trouble in tahiti 2

Trouble in Tahiti


A lépcső elválasztotta egymástól a szereplők tereit, illetve az idősíkokat. A Trouble in Tahitiben középen indult a házaspár napja, majd a férfi többnyire fenn, a nő az alsóbb szinteken mozogott, és mindig középen találkoztak össze. A Római láz esetében az alsóbb szinten többnyire a két középkorú szereplő fiatalkori énjét megjelenítő énekes tartózkodott: középen a jelen eseményei zajlottak, a két barátnő pedig olykor kimozdult a jelenből, és átlépett a múltba. A Bernstein-opera végén igen ötletes és hatásos volt a házaspár kisfiának felléptetése. (A szülők moziba mennek egy olyan filmet megnézni, ami a feleséget ugyan egyáltalán nem érdekli, de addig sem kell kettesben otthon lennie a férjével. A gyerekükről azonban mindketten megfeledkeznek: a fiú az üres lakásba ér haza, és egyedül fog hozzá a vacsorához.) A történetben nem hal meg senki, a mű azonban a humoros jelenetek ellenére komor és szomorú.  

romai laz 2

Római láz


Az énekesek nemcsak vokálisan tettek ki magukért, hanem színészi alakításaik is kivétel nélkül jól sikerültek: hús-vér embereket varázsoltak a színpadra, remekül ábrázolva a szereplők egymáshoz való viszonyát.

Kétségkívül Meláth Andrea nyújtotta az este legfigyelemreméltóbb alakítását: a mindkét kamaradarabban fellépő művésznő remekül formálta meg Dinah és Ms. Ansley egymástól eltérő alakját. Az énekesnő Bernstein és Fekete zenei világában is otthonosan mozgott, nagy színházi rutinnal, színekben gazdagon keltette életre szólamait, mindvégig egyenletes teljesítményt nyújtva. Az Island magic az este legszórakoztatóbb, legélvezetesebb részlete volt. A Római lázban a Ms Sladet alakító Szabóki Tünde is nagy profizmusról tett tanúbizonyságot, szép, világos szopránhangon, nagy érzelmi töltettel énekelve szólamát. Figyelemreméltó muzikalitása jól eltalált színészi alakítással párosult, hosszabb visszaemlékezéseit bensőséges líraisággal szólaltatta meg. A Római lázban a főszereplők fiatalabb énjeit alaktó Makika Yoshida és Ayane Imai több, mint korrekt teljesítmény nyújtva állt helyt. A Trouble in Tahitiben Bakonyi Marcell volt Meláth Andrea partnere, aki határozott színpadi jelenléttel, erőteljes basszbariton hangon szólaltatta meg Sam karakterét. A trió tagjai (Estefeanía Avilés, Erdős Róbert, Erdős Attila) jó stílusérzékkel adták elő dzsesszes-musicales énekelnivalójukat, miközben a számukra kialakított koreográfiát is professzionálisan oldották meg.   

trouble in tahiti 3

Trouble in Tahiti


Az est két karmestere a partitúra kiváló ismerőjeként vezette a zenészeket. Serei Zsolt nem először vezényelte Fekete Gyula operáját, irányítása alatt a zenekar érzelemdúsan, magával ragadóan kísérte az énekeseket. Dobszay Péter lendületes, friss interpretációja remekül eltalálta a Bernstein-opera alaphangulatát, jól érzékeltette a zenében megbúvó iróniát, és ügyesen emelte ki a show-szerű elemeket.

Kár, hogy két estére sem sikerült teljesen megtölteni a Solti-terem kicsiny nézőterét. Megfelelő promotálással ez bizonyára másképp is lehetett volna, mert a nívós produkciók egyébként jóval többet érdemelnének két esténél.  

 
Fotók: Hrotkó Bálint / CAFe Budapest


Péter Zoltán

 

***

2018. október 20., Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Solti-terem
 

Operák egy felvonásban, angol nyelven, magyar felirattal

Rendező: Almási-Tóth András
Társrendező. Varga Bence
Koreográfus: Lázár Eszter
Díszlettervező: Izsák Lili, Almási-Tóth András
Jelmeztervező: Izsák Lili
 
Fekete Gyula:
 
Római láz
 

Szereposztás:

Ms Ansley - Meláth Andrea / Makiko Yoshida
Ms Slade - Szabóki Tünde / Ayane Imai

Karmester: Serei Zsolt


*

Leonard Bernstein:
 
Trouble in Tahiti
 

Sam - Bakonyi Marcell
Dinah - Meláth Andrea
Trió - Estefanía Avilés, Erdős Róbert, Erdős Attila

Karmester: Dobszay Péter