head main kritikak

Egy férfi és egy nő

Egy férfi és egy nő

Eötvös Péter "Senza sangue" című operájának ősmebutatója és Bartók operája az Armel Operafesztiválon. Kritika.

Az elmúlt évek sajtótájékoztatóin az Armel Operafesztivál vezetősége több alkalommal elmondta, hogy szeretnének magyar művet is beválogatni a versenyprodukciók közé. Mivel Bartók Béla az egyetlen, világszerte ismert és játszott operakomponistánk, kézenfekvőnek tűnt, hogy ez a magyar mű A kékszakállú herceg vára legyen. Egyfelvonásos darabról lévén szó joggal vetődött fel az a kérdés is, hogy milyen művel párosítva állítsák színpadra a darabot. Az Armel Operafesztiválon operaénekeseket és operaelőadásokat díjaznak, így nyilvánvaló volt, hogy a Bartók-táncjátékok nem jöhetnek szóba. Határainkon túl egyébként is évtizedek óta kialakult hagyománya van annak, hogy a Kékszakállút egy másik egyfelvonásos operával – többek között Schönberg Erwartungjával, vagy a legutóbbi párizsi bemutató esetében Poulenc La voix humaine-jével – párba állítva játsszák. (Külföldön A fából faragott királyfit csak ritkán veszik elő, A csodálatos mandarinnak pedig inkább a szvit verziója ismert, mint kedvelt hangversenydarab.) Három évvel ezelőtt a Kékszakállút az Erkel Színházban is egy másik modern egyfelvonásossal, Vajda János Marió és a varázslójával együtt újították fel. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: melyik egyfelvonásos opera lehet leginkább adekvát párja Bartók remekművének? Ez a probléma foglalkoztathatta már egy ideje egyik legelismertebb és legtermékenyebb komponistánkat, Eötvös Pétert is, aki most kísérletet tett egy olyan opera megalkotására, amely szorosabb zenei és dramaturgiai összefüggésben áll a Kékszakállúval.

 

senza sangue 1
Eötvös Péter: Senza sangue


Mindehhez természetesen meg kellett találnia a megfelelő történetet, amely szintén férfi és nő kapcsolatát boncolgatja. Ebben segítségére volt felesége és alkotótársa, Mezei Mária, aki végül egy Baricco-kisregényből készített számára librettót. A történet főhős Nina, akinek apját egy zűrzavaros – feltehetőleg polgárháborús – időszakban három ismeretlen férfi meggyilkolta. Ő azért élte túl a gyilkosságot, mert sikerült elrejtőznie apja támadói elől. A három férfi közül egyikük ugyan felfedezte rejtekhelyét, de ezt nem árulta el társainak. Évtizedekkel később Nina rátalál a férfire. Ekkor már csak ő van életben a három elkövető közül, és a hősnő úgy érzi, hogy eljött a leszámolás ideje. Itt kezdődik Eötvös legújabb operája, a Senza sangue (Vértelenül) cselekménye.

 

Kekszakallu 1
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára


A szövegkönyv sok mindent elhallgat: nemcsak a gyilkosok motivációjára nem derül fény, de afelől is kétségben hagy bennünket, hogy vajon Nina áll-e a két bűntárs halála mögött. Nincs olyan egyértelmű és jól funkcionáló szimbólumrendszere, mint Balázs Béla Bartók számára írt operaszövegkönyvének. Első hallásra gyakran volt olyan érzésem, hogy egyes mondatok lógnak a levegőben, nehezen lehet őket bármihez is kapcsolni. Túl sok volt a homályos, kifejtetlen mozzanat. A darab szimbolikus cselekményét elsősorban az kapcsolja össze a Kékszakállú szüzséjével, hogy itt is egy nő faggatja a férfit annak előéletéről. Judit is kitartóan igyekszik feltárni férje múltját, értelmezni annak életét és környezetét, ahogy Nina is szeretné megismerni apja gyilkosát, rekonstruálni az évtizedekkel korábban elkövetett bűntényt. Ily módon a két nő története egymás torztükrévé válhatna, első megtekintésre mégsem sikerült felfedeznem azt a határozott és jól kidolgozott dramaturgiai koncepciót, amely egyértelműen egymáshoz kapcsolná a két művet.

 

senza sangue 2
Eötvös Péter: Senza sangue


Eötvös komor dallamai, harmóniavilága, hangszerelése, robbanásig feszülő zenei csúcspontjai ugyanakkor szép összhangban vannak Bartók zenéjével, még ha nélkülözik is annak minden apró részletre kiterjedő ábrázolásmódját. Ez azonban tudatosan van így, hiszen a komponista alkotói szándéka – saját elmondása szerint – az volt, hogy zenéje a „szereplők pszichológiai állapotának” teremtse meg az alapját, „úgy, ahogyan egy jó filmzeneszerző készíti elő a nézőt arra, ami történni fog.” Az éles kontrasztok, a fokozatosan erősödő zenekari hangzás nagyszerűen teremtik meg a baljóslatú, sejtelmes atmoszférát, és növelik a történet kiszámíthatatlanságának érzetét. Eötvös aprólékosan kidolgozott zenedramaturgiája emeli a Vértelenült a Kékszakállú méltó párdarabjává.

 

Kekszakallu 2
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára


Ami a színpadra állítást illeti, egyik opera sem állítja egyszerű feladat elé a rendezőt. Alföldi Róbert rendezése a Vértelenülben letisztult, minimalista megoldásaival már-már a félig szcenírozás határát súrolta: az üres, félkör alakú színpadon mindössze egy asztal és két szék alkotta a díszletet. Nem fontos, hol és mikor vagyunk, hiszen a történet szimbolikus és kortalan. A rendezés legnagyobb érdeme a jól megoldott színészvezetés volt. Alföldi igazi zenés színházat varázsolt elénk hús-vér figurákkal, életszerű jelenetekkel. A cselekmény nem adott lehetőséget számára merészebb képzettársítások megjelenítésére, ennek következtében színpadra állítása elsősorban a két szereplő egymáshoz való viszonyának kidolgozására összpontosított. Férfi is Nő misztikus párharcát láttuk a sötét, félkör alakú arénában.

 

senza sangue 3
Eötvös Péter: Senza sangue


Sokkal több lehetőséget kínált a szimbolikus ábrázolásmódra Nadine Duffaut számára a Bartók-opera. A francia rendezőnő azonban nem aknázta ki a szövegkönyv nyújtotta lehetőségeket az asszociációk megjelenítésére, és nem törekedett egy újszerű, eredeti Kékszakállú-értelmezés megalkotására. Az ajtók feltárulását fekete-fehér vetített képek illusztrálták, egy női ruha vagy egy sötétben kuporgó ember képe jelent meg a fátyolfüggöny mögött. Ezek általában a férfi korábbi kapcsolataira utaltak: feltárulkozó emlékképek, amelyek elvezetik Juditot a régi asszonyokhoz, akiknek a sorába végül ő is belép. A jelmezek meglehetősen konvencionálisnak tűntek. Judit és a régi menyasszonyok megjelenítése a meseszerűség határát súrolta. A színészvezetésnek és az énekesek vokális kifejezőkészségének köszönhetően az előadás lekötötte a figyelmemet, de a rendezés mélyebb nyomott nem hagyott bennem. A színpadi beállításokat azonban Duffaut is szépen megoldotta. Nem volt „megrendezetlen” az előadás, csak éppen nem tett hozzá semmi többletet a darabhoz.

 

Kekszakallu 3
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára


A versenyszerepet éneklő Romain Bockler egyenletes színvonalon, megingások nélkül abszolválta az Eötvös-opera férfi szerepét, miközben színészileg is igyekezett hitelesen alakítani a figurát. Szépen artikulálta az olasz szöveget, jól hangsúlyozta a szavakat, és kellő kifejezőerővel énekelt. Szerepformálása egy sérült, esendő embert tárt elénk, akiről elhisszük: kellően bizonytalan volt ahhoz, hogy társai belesodorják a gyilkosságba.
Albene Carrere erőteljes színpadi jelenség, aki végig uralta az előadást. Erre szükség is volt, hiszen a két szereplő közül egyértelműen a nő a dominánsabb. Voltak túlzó gesztusai, néha kicsit túljátszotta szerepét, de ettől függetlenül mind vokálisan, mind pedig színészileg színvonalas előadást nyújtott.

 

senza sangue 4
Eötvös Péter: Senza sangue


Szemerédy Károly szépen kidolgozott Kékszakállúja az est legszebb alakítása volt. Mind színpadi megjelenésével, mind pedig vokális teljesítményével képes volt súlyt és jelentőséget kölcsönözni a figurának. Az ötödik ajtó feltársulásáig tanúsított visszafogottabb éneklése az est második felében robbanásszerűen megváltozott: az elfojtott indulatok egyszer csak felszínre törtek és a fiatal énekes megmutatta, hogy produkciója milyen magas hőfokon is képes izzani. Baritonja nyilván érni fog még az elkövetkező években, de már most is jól bánik a hangjával, amely telten és minden regiszterben kiegyenlítetten szólt.
Juditot Miksch Adrienn formálta meg nagy drámai erővel, érzékenyen reagálva a figura apróbb lelki rezdüléseire is. Magabiztos éneklésével és színészi alakításával mindvégig uralta a színpadot, miközben egyenletesen magas színvonalon énekelte végig az előadást. Erőteljes kitörései robbanásig feszültté tették férj és feleség konfliktusait.

 

Kekszakallu 4
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára


Az Eötvös Péter irányította Pannon Filharmonikusok végig nagy profizmussal kísérték az énekeseket. A zeneszerző-karmester nemcsak saját, hanem Bartók operáját is alaposan ismeri, és megvan a maga Kékszakállú-interpretációja (gyakran éreztem úgy, hogy máshová helyezi a hangsúlyokat, mint a felvételről ismert nagy magyar karmester elődök). A zenekari hangzást finoman kidolgozott árnyalatok, szépen felépített fokozások jellemezték, a zenének jól kidolgozott íve és remek atmoszféra-teremtő ereje volt.

 

senza sangue 5
Eötvös Péter: Senza sangue


Az idei Armel Operafesztivál nyitóelőadásán a zenei kivitelezés magas színvonala bőven kárpótolt a szcenikai megvalósítás kisebb hibáiért. Eötvös Péter zeneszerzői életműve maradandó értéket képvisel, a kortárs zene kedvelőinek feltétlenül érdemes megismerkednie a darabjaival. A Vértelenül pedig a könnyebben befogadható színpadi művei közé tarozik, így aki nem tudott jelen lenni az előadáson, annak mindenképpen javasolt legalább felvételről megtekinteni azt, csakúgy, mint a Bartók-opera előadását.

fotók: Kállay-Tóth Anett

Péter Zoltán

 

***


2016. június 27. Budapest, Nemzeti Színház

Armel Operafesztivál

Az Opéra Théâtre d'Avignon (Avignon, Franciaország) előadása


Eötvös Péter:

SENZA SANGUE (VÉRTELENÜL)

Opera egy felvonásban


A szövegkönyvet Mezei Mária írta.


Rendező: Alföldi Róbert

Vezényel: Eötvös Péter


Versenyszerep:

„A Férfi” – Romain Bockler (Franciaország)


További szereplők:


„A Nő” – Albane Carrère


Közreműködik: a Pannon Filharmonikusok


*


Bartók Béla:

A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA

Opera egy felvonásban


A szövegkönyvet Balázs Béla írta.


Rendező: Nadine Duffaut

Vezényel: Eötvös Péter


Szereplők:

Judit – Miksch Adrienn

Herceg – Szemerédy Károly