head main hirek

A Gioconda az Erkel Színházban

A Gioconda az Erkel Színházban

Ajánló.

Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Amilcare Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban. A 20 év kihagyás után műsorra tűzött darabban a pályafutása 25. évfordulóját ünneplő Sümegi Eszter debütál a címszerepben. A rendkívüli előadói apparátust igénylő művet Kesselyák Gergely vezényli, a darab híres balettbetétjét, az Órák táncát Barta Dóra koreografálta.

1999 után látható és hallható újra az Erkel színpadán Ponchielli Giocondája. Az 1876-ban bemutatott művet már 1883-ban játszotta a Nemzeti Színház, 1884-től pedig a frissen nyílt Operaház műsorára is kitűzték, az elmúlt húsz évben azonban kikerült a hazai figyelem középpontjából. A zeneszerző tíz operája közül kétségkívül ez a leghíresebb, jól időzítve, Verdi 16 éves alkotói szünetében született, és azonnal belopta magát a nemzetközi hallgatóság szívébe.

Ponchielli a milánói konzervatóriumban Puccini tanára volt, így természetes, hogy legnagyobb operája helyet kapott a „Puccini Itáliája”-évad programjában. A Victor Hugo drámája nyomán született librettót az álnéven dolgozó Arrigo Boito írta. A komponista a számára elsőre kuszának tűnő szövegkönyvhöz végül megtalálta a megfelelő zenei nyelvezetet, így született meg a grand opéra jegyeit magán viselő, bonyolult, összetett cselekményű és zenéjű Gioconda. Ez a komplexitás nehéz feladat elé állítja a rendezőt, aki az Opera új produkciójában Almási-Tóth András, az intézmény művészeti igazgatóa. Az intézmény művészeti igazgatója a darabban lévő – pontosabban létre nem jövő – emberi kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Rendezésében nyomon követhetjük, milyen nehezen tudnak egymásra találni az álom és valóság határán mozgó, egytől egyig sérült romantikus karakterek, és hogy milyen áldozatok és szenvedések árán képes csak megszületni a történet egyetlen kapcsolata, amely azonban rögtön ki is szorul az opera szereplőinek világából.

Gioconda felirattal

Az elszigeteltséget, a konkrétan és átvitt értelemben egymáshoz vezető utak korlátozottságát Szendrényi Éva díszletei teszik láthatóvá. A kortalan Velence látképe a város karneválok mögött húzódó sötét világát mutatja meg: a szűk sikátorokat, a barátságtalan csatornákat és – a színpadon megjelenő vízen keresztül – a tenger rejtette veszélyeket. Tóth Bori jelmezei hideg színekkel teszik még szemléletesebbé az egymástól elhidegült személyek közös vonásait, szembeállítva velük Gioconda vérvörös szoknyáját, s ezzel jellemét is.

A Giocondában nincs egyetlen főszerep, közel az összes énekest ugyanolyan kihívások elé állítja a szerző. Az opera előadása tehát egyenletesen magas színvonalú énekes szólistákat kíván. Sümegi Eszter címszereplése mellett a produkcióban színpadra lép többek közt Wiedemann Bernadett (vak asszony), Alexandru Agache (Barnaba), Boncsér Gergely (Enzo), Gál Erika (Laura) és Cser Krisztián (Alvise) is. Az opera leghíresebb részletét, a koncertdarabként is gyakran elhangzó Órák tánca című balettbetétet a Magyar Nemzeti Balett művészei, Audisio Alessandro, Boros Ildikó, Ciacci Michele, Kerényi Miklós Dávid, Sorokina Nadezhda és Szilágyi-Sári Réka adják elő Barta Dóra, a Kecskemét City Balett és a Badora Társulat vezetőjének koreográfiájára. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Kesselyák Gergely vezényli.

Az egykori Gioconda, Marton Éva mint művészeti konzultáns segítségével születő produkciót február és március folyamán összesen hat alkalommal tekintheti meg a közönség az Erkel Színházban.

 

(forrás: Magyar Állami Operaház)